Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
LASZLOVSZKY JÓZSEF - NAGY BALÁZS Ezzel szemben a társadalmi, gazdasági és ezeken keresztül a településszerkezeti átalakulások általában lassabb folyamatokat indítottak el. Egy új gazdasági központ felemelkedése vagy éppen egy ilyen hely hanyatlása nem szüntette meg azonnal az adott útvonalat és a hozzá kapcsolódó átkelőhelyet. Egy idő után azonban az út jelentéktelenné válhatott, ami azt is jelenti, hogy lényegesen kisebb természeti változások, például kisebb léptékű meder áthelyeződések is oda vezettek, hogy nem tartották karban vagy nem újították meg azokat az elemeket, amelyek biztosították az átkelőhely zavartalan működését. Vagyis a földrajzi és emberi tényezők közül általában az előbbiek azok, amelyek gyorsabb és drámaibb változást tudnak előidézni. Ugyanakkor ismerünk olyan eseteket is, amikor egy új átkelőhely kialakítását létrehozó emberi tényezők (például katonai célok) annyira erősnek bizonyultak, hogy az átkelőhely olyan mértékben rögzül, hogy évszázadokon keresztül gondoskodtak fenntartásáról, még akkor is, ha az nagyobb infrastrukturális befektetést igényelt. Természetesen az ilyen helyek megerősödését, kontinuitását további tényezők is befolyásolhatták, mint például az állami vagy egyházi adminisztráció valamilyen elemének (például vám) rögzülése, valamilyen átkelőhelyhez kapcsolódva.32 A természeti és emberi tényezők kölcsönös egymásra hatása tehát mindezeken a helyeken megfigyelhető, de az adott folyószakasz jellege, valamint a bekövetkező történeti változások határozták meg, hogy melyik elem vált erősebbé, írta felül a korábbi helyzetet. Ez pedig megszakította az adott átkelőhely kontinuitását, vagy éppen egy új hely kialakulását vagy létrehozását indíthatta el. 32 Kovács Viktória: Vámok és vámszedés a középkori Magyar Királyságban Nagy Lajos korában (1342- 1382). Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem. Szeged 2019. GEOGRAPHICAL, HISTORICAL, AND ARCHAEOLOGICAL INVESTIGATIONS CONNECTED TO BATTLEFIELD RESEARCH AT MUHI By József Laszlovszky — Balázs Nagy SUMMARY Medieval sources mention one bridge and other crossings at the Battle of Muhi (1241). While these are crucial for research, the changes in the Sajó and Hernád rivers have transformed the landscape. A geographic research using geomorphological and hydrological studies, historical maps, aerial photographs, and LiDAR surveys, focuses on these crossings. The meandering of the two rivers is a dynamic process with lateral riverbed changes of several metres per year. The area is characterised by a distinct twolayered landscape: the higher - flood-free - plain, and the lower, about 2 km wide floodplain. Crossing points existed where the alluvial fan is most resilient, e.g., between 961
