Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI ellenére miért tartottak a hadiesemények még további két hónapig. Továbbá - nyilván utólag meg nem határozható mértékben, de — bizonyosan hozzájárult a hátország demoralizálódásához, a magyar társadalomnak a szabadságharc sikeres megvívásába vetett hitének, mozgósításra való hajlandóságának csökkenéséhez, az 1849 késő nyarán és őszén amúgy is tapasztalható vereségérzés fokozódásához,73 amint ezt a kor társak lehangoló megjegyzései is alátámasztják.74 73 Vo. Bruckner Eva: A történelem hajtóostorai, a járványok. Polgári Szemle 16. (2020) 1-3. sz. 36-56. 74 Fazekas Cs.: Egy „elfelejtett” pandémiáról i. m. 312. 75 Ezekre lásd a 42. jegyzetet. 76 Például Nagy J.: A cholera Nyitra megyében i. m. 45-49. Összességében azt mondhatjuk, hogy a forradalom és szabadságharc „hátterében” pusztító kolerajárványnak a politikai, társadalmi és katonai eseményekkel való - létező, de nem meghatározó - kapcsolódási pontjainak száma kevesebb, mint azt feltételeztük, így azokat nem érdemes sem alul-, sem túlértékelni. A témát tovább kutatni viszont fontos, például azon halotti anyakönyvek alapján, amelyek legalább viszonylagos következetességgel feltüntették a halálozás okát,75 vagy helyi orvosok által készített feljegyzések76 és szórványosan felbukkanó jelentéseik nyomán, továbbá a sajtóban megjelent híradásokból. Mindez a szabadságharc történetén túl fontos adalékokkal szolgálhat a 19. század közepi Magyarország demográfiai és társadalmi viszonyaihoz. CONNECTIONS BETWEN THE WAR OF INDEPENDENCE AND THE CHOLERA EPIDEMIC OF 1848-1849 By Csaba Fazekas SUMMARY The paper explores the Hungarian events and lessons of the cholera epidemic that swept through Europe for the second time - after 1831 - in 1848-1849. In the Hungarian historiography, the events of the Revolution and the consequent War of Independence pushed the devastation of the cholera epidemic into the background, although its mortality rate was probably comparable to that of previous and later epidemics. The two major waves of the disease hit the country in two periods (in October-November 1848, and June-July 1849), when the Hungarian state was waging a war of self-defence, and thus, despite all the efforts made, it proved unable to control the spread of cholera over all its territory. The paper aims to refute such scholarly views that maintain that the marching armies exerted considerable influence on the development of the epidemic, or that it contributed decisively to the emergence of social unrest and local disturbances and conflicts. In fact, in the case of Hungary, the cholera epidemic caused a demographic crisis situation that unfolded in the background of the war, and was mostly unconnected to it. 96
