Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
PLÉBÁNIÁK ÉS ADÓPORTÁK - A MAGYAR KIRÁLYSÁG VÁLTOZÁSAI A 13-14. SZÁZAD FORDULÓJÁN 3. táblázat Az ekealja lehetséges méretei különféle holddal számolva iugerum kis hold “pozsonyi hold” “budai hold” bajor hold magyar hold hold \ ha 0,25 0,28 0,31 0,32 0,34 0,43 100 25,2 28,0 31,2 32,0 34,1 43,2 110 27,8 30,8 34,3 35,2 37,5 47,5 120 30,3 33,6 37,4 38,4 40,9 51,8 150 37,8 42,0 46,8 48,0 51,2 64,7 170 42,9 47,6 54,4 53,0 58,0 73,4 A táblázatban vastag kerettel a két valószínűsíthető szélsőérték és a Tripartitum alapján feltételezhető átlag van kiemelve. Vastaggal szedve az 1311-ben az országban szokásosnak mondott hold alapján számított 120 holdas ekealja és az ezzel megegyező vagy ehhez közeli értékek.67 Szürke háttérrel a két szélső érték közé eső ekealja-méretek, hektárban kifejezve. 110 holdas ekealja csak Hont vármegyéből ismert, és német holdban számolva szinte pontosan megegyezik 120 szokásos holddal. 67 Hóman B.: Magyar pénztörténeti, m. 488-489. Az 1270-ben Baranyában említett 70 királyi öl hosszú és 7 királyi öl széles hold területe hektárban, budai öllel számolva csupán 0,18 hektár, tehát rendkívül kicsi, Európában nem ismerem párját; a késő középkori királyi öllel számolva viszont túlságosan nagy (0,48 ha). Ezzel szemben az 1278-ban Vácon említett, 80 öl hosszú és 12 öl széles hold a maga kb. 0,355 hektár méretével a délnémet hold rokonságába esik, az így megadott 80 holdnyi terület pedig nagyjából megfelel a cseh Ián královsky méretének. A továbbiakban az 1311-ben Pozsonyban az ország szokása szerint való holdként említett mértéket fogom alapul venni, két egymáshoz igen közel eső öl, a budai (1,925 m) és a pozsonyi öl (1,9 m) alapján számítva. Az nem biztos, hogy a nemesi telek értéke a méretazonosság miatt ugyanannyi, mint egy királyi ekealja földé. Lehet ugyanis, hogy a hozzákapcsolódó kiváltságok, adómentességek és külön haszonvételek, például a kocsmáltatási vagy a malomjog miatt kisebb területnek is magasabb volt az értéke. A jobbágy telek esetében azonban vélhetően valóban a királyi ekealja harmadával számoltak, ami kb. 42,5 hektár, vagyis megközelítőleg 100 magyar hold. A 14. században használatosabbnak tekinthető kis holdból hozzávetőleg 150 tesz ki egy ilyen ekealját. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akár a 14. században, akár a középkor végén minden egész jobbágytelek ekkora területű volt. De a közbecsű nem az egyedit, hanem az általánost ragadta meg, vagyis ezt, illetve ennek a jövedelmét tekintették a korszakban átlagosnak. Ezzel az átlagos mérettel és 430 000 telekkel számolva az ország területének nagyjából 55%-a lehetett telki állományba vonva. 936
