Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
F. ROMHÁNYI BEATRIX 2. táblázat A Magyar Királyság késő középkori népessége42 teljes lélekszám fö/jobbágytelek telkes jobbágy többi (fő) többi (%) 1330 2 305 000 5,4 2 150 000 155 000 6,7 1430 3 050 000 7,1 2 666 000 384 000 12,6 1500 3 568 000 8,3 2 795 000 773 000 21,7 A különbözet csak durva közelítés, de a tendencia egyértelmű. Az egyháziak (papok és szerzetesek) aránya egyik korszakban sem haladhatta meg a 0,5%-ot, valószínűleg inkább kicsivel alatta maradt. A nemesség alsó, a jobbágyokhoz hasonló életformát élő része 1-2%-ra tehető, és a késő középkorban némi emelkedéssel lehet számolni (Kubinyi a 15. század végén az egytelkesek arányát 2,9%-nak vette). A nem jobbágy kategória legnagyobb részét azonban nem ezek a rétegek adták, legalábbis a 15. században, amikor a jelek szerint e rétegek növekedésének üteme is gyorsult, biztosan nem. A nem földműveléssel foglalkozó népességet a városok, illetve a késő középkori Magyar Királyság legjövedelmezőbb ágazatai, az állatkereskedelem és a bányaipar szívhatta fel, valamint — kisebb részben — ebből kerülhetett ki a katonáskodó zsoldosréteg is. A növekedést arányokra lefordítva ez azt jelenti, hogy miközben az ország népessége 1330 és 1500 között nagyjából a másfélszeresére nőtt, a jobbágyháztartások lélekszáma csak kb. 30%-kai, míg a népesség többi része több mint négyszeresére emelkedett. Vagyis a Magyar Királyságban a 14—15. században, különösen 1400 után hasonló folyamat játszódhatott le, mint a francia vagy a nyugati német területeken mintegy másfél évszázaddal korábban.43 42 A táblázat utolsó két oszlopában nem egészen tiszta adatok vannak, ugyanis a számokba beleértendő a nemességnek a paraszti életmódot folytató alsó rétege is. 43 Grenville G. Astill: Medieval towns and urbanization. In: Reflections: 50 Years of Medieval Archaeology, 1957-2007. Eds. Roberta Gilchrist - Andrew Reynolds. (Society for Medieval Archaeology Monographs 30) Leeds 2009. 255-270. 44 Engel Pál: A középkori Dunántúl mint történeti táj. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Szerk. Mikó Árpád. Bp. 2006. 14. Lásd még Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Budae 1829. III/2. 95. (mansiones, quae lehen vocantur - 1226, Győr vármegye.); IV/2. 87. (locus curiae..., qui lehen dicitur - 1251, Győr vármegye); Magyar Nemzeti Levéltár A jobbágy telek A plébániahálózat és a jobbágy telkek közötti összefüggés más következtetések levonására is lehetőséget ad. Az első, a középkori jobbágy telekhez hasonlónak tekinthető, lekenni (laneus, lihynus, lenchu, laan, illetve sessio, mansio, mansus stb.) nevezett gazdálkodó egységek a Nyugat-Dunántúlon tűnnek fel a 13. század első felében.44 Azt, hogy az ország nyugati és északi területein az Anjou-kor elejére 927
