Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
VÁZLAT SÁROS MEGYE KIALAKULÁSÁRÓL ÉS BETELEPÜLÉSÉRŐL A 14. SZÁZAD KÖZEPÉIG Tarca bal partján Szepesbe és Lengyelországba tartó országúton közlekedőknek a Kapunak vagy Régi-kapunak nevezett nagy gyepűkapu,20 a Csergő lábánál futó utat használók számára pedig Litinye falu alatt, a Kisajtó nevű kisebb kapu biztosította.21 A legkorábbi vámhelyeket, úgy lászik, a nagy gyepűkapukban hozták létre — valószínűleg még all. század végén.22 (A sánc Csergőbe eső végén, amely a későbbi Újvár közeiéig futott, fából ácsolt torony, az Ovár állhatott.23 ) A sánc helyét a Tarca jobb partján az egykori Tarca districtus területén létrejött tarcafői és az újvári főesperességek közös, a Hetény vonulatain futó egykori határa mutatja.24 teljesül, ha a sánc végig a patak bal partját követte. Az oklevél kiadását lásd Miroslav Hutka: Augustiniáni na üzemi stredovekého Slovenska (Uhorska). Ruzomberok 2015. 229. = Moravsky zemsky archiv v Brne, Augustiniáni v Brne (1233-1843) 5. 20 1285: prima transient meta de ultra Copou (RA 3386., DL 1189.); 1312: usque ad antiquam portám (Daniel Boles: Pociatky Toryského dekanátu a spisskÿ rotulus z rokov 1331-1332. Levoca 2010. 73.; DF 275939.). 21 1271 :p. Kisaylthoth (CDH V/l. 165., DL 39254.). - A kis gyepűkapu Rét birtok 1274. évi határjárása alapján a Litinye faluhoz leszaladó hegyhát déli végén állt: portám indaginissuper cacumine cuiusdam montis satfis longi] lásd Hutka, M.: Augustiniáni na üzemi stredovekého Slovenska i. m. 229. 22 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904. 194. 23 A sánc vége nem sokkal Ákos Mikes Újvár vára alatt ért véget. Az Újvár név gyakran egy, a közelben lévő régebbi erősségre utal (Ovár), ráadásul a gyepűsánc a Csergő később HradiskómC hívott vonulatának a lábánál futott (lásd A Harmadik Katonai Felmérés. Königreich Ungarn. Digitized Maps of the Habsburg Empire 1869-1887. DVD. Arcanum Adatbázis Kft. Bp. 2007.), ezért elképzelhető, hogy a földrajzi név a sáncra, de még inkább annak egy részére, a sánc végét lezáró toronyra, kis erősségre utal. Ez egyúttal Mikes várának Újvár nevére is magyarázatot adna. 24 A kerület kiterjedésének legfontosabb jellemzőit IV. László adománylevele határozta meg annak kapcsán, hogy a kerület egyházi tizedét V. István az egri püspökségnek adományozta, s apja adományát László 1284-ben megerősítette: extra cuius montis [Zepushege] circumvallationem de duabuspartibus Tarchauyze omnes de cime ecclesie Agriensi dinoscuntur pertinere - lásd RA 3336., DF20990L- Arra, hogy a kerület a Tarca mentén a régi kapuig nyúlt, lásd Boleszló esztergomi érseknek a tizedek ügyében hozott 1312 évi rendelkezését (Boles, D.: Pociatky Toryského i. m. 73.). 25 DF 262699. 26 1261: qd. terram Belcella nuncupatam, ultraportámBardfaexist. (CDHV/1. 163., RA 1778. és2127-). 27 A sárosi gyepű keleti oldalának kisebb kapuiról közvetlen adat nem maradt fenn, Kisajtó létezése azonban arra mutat, hogy a sáncon átvezető utakat az út jelentőségének megfelelően, mindenhol kisebb-nagyobb kapukkal zárták. A sánc a Csergő keleti oldalán Geráltfalva déli határán, a Mély-patakot érintve tartott nyugat felé,25 és úgy látszik, Hradiszkó falu határában ért véget; maga a település a gyepűsánc végén álló építményről nyerhette a nevét. A Szekcső völgyét a Halas-pataktól délre lezáró sáncon, mely a jelek szerint Nagyszilva északi hátárát követve haladt, elsősorban a Bártfa-kapun keresztül lehetett átjutni.26 A nagy gyepűkapu mellett további három kisebb kapu szolgálta a közlekedést: egy Girált és Stefkfalva között a Sárosra tartó nagy úton, a második Asguttól északra, a Régi szláv úton, míg a harmadik Kereszteskomlóstól északra, a Kurimáról Eperjesre tartó Alsó úton állt.27 A Szekcső bal partján előbb 876
