Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
NÓGRÁDY ÁRPÁD- azaz a legnagyobb hatalommal és jövedelemmel járó - ispánsága közé számították.8 8 Nógrády Árpád: „Magistratus et comitatus tenentibus”. II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez. Századok 129. (1995) 164. 9 Az elnevezés Hevesben 1248-tól (Heueswyuar) - lásd AMTF III. 100., Abaújban 1251-től (Castrum Novum Abe), illetve 1255-től (Ahaywar) fordul elő - lásdÁMTF I. 59. 10 1322: terram seupossessionem Hasaagh [...] in comitatu Sarusvyuar existentem (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 209820.); 1324: ad faciempossessionis Hasag[ ..] in comitatu de Vyuar in districtu de Sarus existentis (DF 209822.); 1327: super donatione [...] possessionis Hasag[. ..] in comitatihus de Vyuar et de Sarus existentis (DF 209822.). 11 SRH 1.57-58. Sáros Újvár megyéhez tartozása — Abaújhoz és Heveshez hasonlóan9 — a megye Sárosújvár megnevezésében is (1322) megmutatkozik. A név utótagja itt is a régi Újvár megyére, az előtag pedig arra utalt, hogy Sáros a nagy Újvár megye kerülete (districtus) volt, miként az Hásságy falu esetében a szepesi káptalan pontos megfogalmazásában fenn is maradt: in comitatu de Vyuar in districtu de Sarus.10 A névazonosság ellenére az Újvár megyéhez tartozó Sáros kerület jelentősen kisebb volt a késő középkorból ismert Sáros megyénél: nagyjából annak a Kükemezőtől és Raszlavicától, illetve Vörösalmától és Rencsisótól délre eső részét jelentette, míg a későbbi Sáros megye nagyobb, északi felén két másik kerület, Gyepűelve (1324) és Tarca (1317) osztozott. A sárosi kerület Gyepűelve és Tarca kerületekkel közös, Újvár megye sárosi földjeit kelet-nyugati irányban kettészelő határát az ország belsejét megóvni hivatott gyepűsánc alkotta, amelyet a Csergőhegység osztott két részre. Az 1250-es évek végére kialakuló Sáros megye e három kerület egyesítésével és Újvárról való leválasztásával jött létre. Míg a kerületek, egyszersmind Újvár megye határát Szepes és Zemplén felől egyaránt vizek mentén igyekeztek kijelölni, addig dél felől a sárosi megyehatár kialakítása — annak következményeként, hogy a terület egykor Újvárhoz tartozott — mesterségesen, a késő Árpád-kori birtokviszonyokhoz igazodva történt. A sárosi táj birtokba vételére vonatkozó legkorábbi forrásunk Anonymus gesztája, akinek elbeszélése szerint a honfoglaló magyarság Árpád és főemberei vezetésével a Tarca völgyét Sóvárig szállta meg.11 Noha P. mester munkája a 9. század végére vonatkozóan nem tekinthető hiteles tudósításnak, annyi mégis bizonyosnak vehető, hogy a magyarság Sáros megye területén már a 10. században megjelent. Könnyű belátni, hogy ennek így kellett lennie, hiszen a kor viszonyai között az új haza birtokbavétele a magyarság fontos földrajzi helyeken történő állandó jelenléte nélkül nem mehetett végbe. A fontos földrajzi helyeket pedig a sárosi határvidéken mindenekelőtt a folyóvölgyek mentén haladó utakhoz kapcsolódó átkelők és gázlók jelentették. 873
