Századok – 2022
2022 / 4. szám - KRÓNIKA - Beszámoló az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára rendezett konferenciáról (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Bp. 2022. április 22.) Orsós Julianna
BESZÁMOLÓ AZ ARANYBULLA 800. ÉVFORDULÓJÁRA RENDEZETT KONFERENCIÁRÓL gazdasági intézkedéseit tekintette át. Elmondta, hogy a Szlavóniában és néhány szomszédos megyében szedett nyestadó összege Kálmán király korához képest változott, és az 1231-es megújításban is módosították. A megyésispánok és a király közötti jövedelemmegosztást is szabályozta az Aranybulla: az ispánok ispánságuk jövedelmeivel rendelkeztek, míg a különböző egyéb adók, így a szőlőműveléshez kapcsolódó (csöbrök), a disznók makkoltatásáért (fributum)y valamint az ökrök után szedett adó, illetve a várak jövedelmének kétharmada a királyé lettek. Az adómentességet szabályozó cikkelyek ismertetése során a rendkívüli adó, a collecta egyik típusáról (a pénzváltáskor az át nem vett pénz megváltása fejében fizetett összeg) rendelkező cikkelyt bemutatva elmondta: bár ezt az adófajtát a források az 1230-as években említik először, valószínűsíthető, hogy már jóval korábban is létezett, és II. András korában már biztosan szedték. Rendelkezett az Aranybulla a sóraktározásról is, azt csak Szalacson és Szegeden, valamint a határvidéken engedélyezte. Emiatt az uralkodó és az egyháziak között konfliktus alakult ki, így a cikkely az 1231. évi megújításban már nem szerepel. Végül az Aranybulla pénzverésről szóló rendelkezését ismertette az előadó: az új pénz húsvéttól húsvétig volt használatban, és olyan minőségű dénárt írt elő, mint amilyenek Béla király idejében voltak. Weisz Boglárka álláspontja szerint ez a kitétel valószínűleg I. Béla pénzeinek minőségére vonatkozik. Szőcs Tibor PhD, az ELKH MNL Szegedi Tudományegyetem Medievisztikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa előadásában az Aranybullában előírt székesfehérvári „törvénynapok” és az Aranybulla viszonyrendszerét elemezte. Elmondta, hogy a szent király napja körül megrendezett gyűlések már az Aranybulla kiadása előtt is jelentősek voltak, nem csupán II. András 1222. és 1231. évi rendelkezéseinek hatására váltak fontossá. Az egyik forrás tanúsága szerint Szent István fejereklyéjének is fontos szerep jutott a gyűléseken zajló eljárások során, az ott esküt tevőknek meg kellett érinteniük azt. Az utolsó, székesfehérvári gyűlésre vonatkozó Árpád-kori adat 1284-ből származik (a legtöbb említés az 1270-es, 1280-as évekből való), majd az Anjou-korban már nagyon ritkák az adatok. A szakirodalom az 1352-ben Gilétfi Miklós nádor által kiadott oklevélen kívül — amely nem sokkal I. Lajos király megerősítése után közvetlenül is hivatkozott az Aranybulla rendelkezésére - nem is számol a „törvénynapokkal”, ugyanis az országgyűlések váltották fel azokat. Egy kérdésre válaszolva az előadó azt is elmondta, hogy a királyi szerviensek nem keresték fel érdekeik és jogaik védelmére a gyűlést, amit valószínűleg nem is tartottak meg évente. Vagyis ez a cikkely is egyfajta gesztus volt, de a szokás és időpont jelentőségét és ismeretét a források az Aranybullától függetlenül is egyértelműen igazolják. Ezt követően Tringli István DSc, az ELKH BTK TTI tudományos tanácsadója előadásában azt vizsgálta, hogyan formálták át a 16. század eleji jogi és 839
