Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kosztyó Gyula: A „magyar világ” utolsó napjai (1944. október)
KOSZTYÓ GYULA október 11-én aláírták az egyezményt.86 1944. október 15-én délben elhangzott a rádióban Horthy Miklós proklamációja, amelyben a kormányzó közölte, hogy fegyverszünetet kért az ellenségtől.87 Az ország lakossága, sőt a hadsereg sem tudott semmit a tervezett átállásról, nem úgy, mint a németek. Veesenmayer már október elején közölte Szálasival, hogy készüljön, mert Hitler őt szemelte ki a politikai vezetésre. Október 15-én reggel pedig a kormányzó még élő, utolsó gyermekét, ifj. Horthy Miklóst elrabolták. Horthy — főleg ez utóbbi esemény nyomán - október 16-án visszavonta 15-ei proklamációját és kinevezte Szálasi Ferencet miniszterelnökké, ő pedig lemondott az államfői posztról.88 86 Ebben Magyarország vállalta, hogy kiürít minden 1937. december 31-e után megszerzett területet, beszünteti a hadműveleteket a szovjet csapatokkal szemben s hadat üzen Németországnak. 87 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2005. 266.; Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Bp. 2013. 286. 88 Romsics Ignác: Honmentők/honvesztők. Bp. 2021. 155—156. 89 Az 1. magyar hadseregnek itt volt a hadseregparancsnoksága. 90 HL VII. Tgy.2894. Kéri Kálmán: 1944. október 15-e és az 1. magyar hadsereg. 40. 91 HL VII. Tgy.3525. Horváth Gyula: A magyar királyi 24. honvéd gyaloghadosztály története 1944. március - 1945. június. 22. 92 Magyarország honvédelme i. m. 244.; Berko István vezérkari ezredes, a III. hadtest parancsnokának Hollósy-Kuthy László altábornagy vezérkari főnökének visszaemékezése szerint Dálnoki Miklós Béla hadseregparancsnoksága Beregszászon a vármegyeházán volt. Lásd Kéri Kálmán közlését. HL VII. Tgy.2894. Kéri Kálmán: 1944. október 15-e és az 1. magyar hadsereg. 50. Az Északkeleti Hadműveleti Területen is sorsdöntő események zajlottak október 15-én. A kormányzói proklamáció után minden tekintet a Kárpátalján védekező 1. magyar hadseregre, pontosabban annak parancsnokára, Dálnoki Miklós Béla vezérezredesre szegeződött. Dálnokit 1943-ban léptették elő vezérezredessé és 1944. augusztus 1-jén nevezték ki az 1. magyar hadsereg parancsnokává. A hadseregparancsnok 1944. október 9-én Budapestre utazott, ahol Horthy Miklósnál kihallgatásra jelentkezett. Itt közölték vele, hogy közeleg a kiugrás, s hogy az ehhez kapcsolódó katonai műveletek megkezdését a következő szövegű távirat rendeli majd el: „Az 1920. évi III. 1. sz. rendeletem érvénybe lép.” A fővárosból — Kéri Kálmán vezérkari főnök szerint — 12-én este érkezett vissza Husztra,89 „egészségileg kissé megviselt állapotban”.90 Nem tájékoztatott senkit arról, hogy kivel és miről tárgyalt Budapesten, de Kérit arra utasította, hogy intézkedjen a kormányzó közeli huszti látogatása érdekében a különvonat (Túrán) előkészítéséről. Közben zajlott a hadseregparancsnokság áttelepítése Husztról Beregszászba.91 így fordulhatott elő, hogy október 15-e sorsdöntő óráiban Dálnoki Miklós Béla és a hadműveleti osztály vezetője Beregszászon az Űri Kaszinóban,92 a vezérkari főnök és a szűkebb törzs egy része pedig még Huszton működött. Aznap Kéri Husztról Beregszászba ment, hogy megtegye szokásos jelentését a hadseregparancsnoknak. Alig kezdett azonban bele a napi helyzet ismertetésébe, amikor a 803
