Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kosztyó Gyula: A „magyar világ” utolsó napjai (1944. október)
A „MAGYAR VILÁG ” UTOLSÓ NAPJAI KÁRPÁTALJÁN (1944. OKTÓBER) alá vonták és halállal büntették az engedély nélküli rádió adó- és vevőkészülékek használóit.37 1944 áprilisától betiltották a külföldi rádióállomások hallgatását mindazoknak, akik még birtokolhattak rádiót.38 Májustól pedig azonnali kivégzés járt a szovjet partizánok támogatásáért, rejtegetéséért.39 De a rémhír terjesztőkkel szemben is statáriális eljárást helyeztek kilátásba a legtöbb vármegyében.40 Máshol a közigazgatás nemzetőrséget is szervezett a civil lakosságból a közrend megóvása érdekében.41 A helyi lakosság elrettentése céljából több, 1944 nyarán elfogott szovjet partizánt is nyilvánosan kivégeztek.42 37 KTÁL Fond 94 Ungvár megyei város polgármesterének iratai (a továbbiakban: Fond 94), op. 2. od. zb. 2014.,5-6. 38 KTÁL Fond 94. op. 2. od. zb. 2014., 28. 39 Uo. 5. 40 KTÁL Fond 47. op. 1. od. zb. 375., 82. 41 Az Öslakó, 1944. október 1.1. 42 Kárpáti Magyar Hírlap, 1944. június 13. A helyi magyar közigazgatás további hasonló ítéleteket hajtott végre 1944. június 17-én Nagyszőlősön, június végén pedig Munkácson. Kárpáti Magyar Hírlap, 1944. június 20. 43 A német megszállás hatására a helyi közigazgatásában lezajlott személycserék politikailag a Magyar Elet Pártjának pozícióvesztését hozták, miközben a Magyar Nemzetiszocialista Párt helyzete erősödött. Ettől kezdve az új közigazgatás akadályok nélkül végrehajtotta a zsidók összegyűjtését, deportálását, vagyonuk szétosztását, illetve a helyi erőforrásokat méginkább a háború szolgálatába állította. Kosztyó Gy: Kárpátalja mint Északkeleti i. m. 49. 44 Munkácson, 1944. október 1-én a munkácsi haditudósító iroda a partizánok által hátrahagyott ejtőernyőt tette ki közszemlére. Tervbe vették továbbá, hogy a polgári lakosság tájékoztatására partizán jelvényeket, fegyvereket is bemutatnak, erre azonban már nem került sor. Az Öslakó, 1944. október 1. Mind az ideológiai különbségeknek, mind pedig a német jelenlétnek szerepe lehetett abban, hogy a helyi magyar közigazgatás nem vette fel a kapcsolatot ezekkel a diverzánsokkal, akik lényegében a szovjet csapatok „előőrsei” voltak. Az őslakos magyar politikai elit ekkorra a német megszállás következményeként már jelentősen radikalizálódott,43 s teljességgel elhatárolódott a kommunista mozgalomtól. Sőt, a kommunizmus kritikáját partizánellenes kiállításokkal próbálta a helyi lakosság számára még emészthetőbbé tenni.44 Egyedül Bródy András — a helyi politikában ekkor már igencsak mellőzött — ruszin politikus volt ez alól kivétel, aki 1944 szeptemberében összeköttetésbe került az Ungvártól északra működő szovjet partizánvezetővel, Alekszand Tkankóval. Bródy - a levéltári iratok szerint - személyesen nem találkozott a partizánokkal, csupán a Perecsenyi járás tisztségviselőin, illetőleg titkárnőjén keresztül tartotta velük a kapcsolatot. A megbeszélés tárgya a fegyverhiánnyal küzdő szovjet partizánok fegyverekkel való ellátása volt. Bródy inkább pénzzel szerette volna támogatni a diverzánsokat, amit Tkankóék elutasították. A megbeszélések egyre inkább elmérgesedtek, és valószínűleg meg is szakadtak, ugyanis a partizánok a Kijevnek küldött rádiótelegrammjaikban csak október 6-ig tettek említést a „találkozókról”. Mivel a 796
