Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ Institut. Az intézmény történetének pontos kezdetei ugyan homályba vesznek, az azonban bizonyos, hogy az első térképészeti munkálatok még Milánóban indultak meg, és innen költözött a hivatal 1841-ben Bécsbe. Az intézet legfőbb feladata az volt, hogy a hadsereget megfelelő térképekkel lássa el, ezért értelemszerűen a közös Hadügyminisztérium szervezetébe tartozott.31 A Habsburgok államának térképezésén túl, többek között, a Balkán-félszigetről is készített térképeket.32 A földrajzi kutatások és térképezések, kiegészülve az egyetemi élet más tudomány területeivel (például nyelvészet, történelem), Bécset a korszak Délkelet- Európa- és Balkán-kutatásainak központjává tették. Ebben nagy szerepet játszott a Balkánnal foglalkozó szakemberek, valamint a régióból érkező fiatal vendéghallgatók nagy száma is.33 31 Történetéről lásd Franz Almer: Das k.u.k. militärgeographische Institut. Communications in Asteroseismology 149. (2008) 75-82. 32 Csaplár-Degovics Krisztián: Nopcsa Ferenc báró és a Monarchia albániai politikája 1910-1911. Fons 8. (2011) 316. 33 Gostentschnigg K: Wissenschaft i. m. 67. 34 Hilbert B.: A földrajztudomány i. m. 225. 35 Fodor E: A magyar földrajztudomány i. m. 147. 36 Uo. 149. 37 Uo. 186. 38 Uo. 206-208. Magyarországon a földrajztudomány intézményesülése a kiegyezés után indult meg. Az első tanszéket 1870-ben szervezték meg a pesti egyetemen, a Magyar Földrajzi Társaság pedig 1872-ben kezdte meg a működését.34 Utóbbi orgánuma, a Földrajzi Közlemények 1873-ban jelent meg először. A magyar földrajz intézményesülése után, akárcsak a német és az osztrák területeken, a földrajztudományt Magyarországon is a kettősség jellemezte, a természettudományi és a történelmi felfogás párhuzamosan volt jelen benne, s ezek egymás mellett és egymás ellen működtek.35 A századfordulóra azonban a hazai földrajzi kutatásokban id. Lóczy Lajos vált meghatározó tekintéllyé, akinek természetföldrajz iránti érdeklődése a magyar földrajztudományt is jelentősen befolyásolta.36 Öt Cholnoky Jenő követte, aki Lóczy tanítványaként továbbvitte a természetföldrajzi szemlélet dominanciáját. Ahogy azonban ez a német földrajztudományban már az 1890-es években megtörtént, Magyarországon is felerősödtek a viták a természettudományi kutatások dominanciájának létjogosultságáról.37 A Földrajzi Közleményeken például az 1910-es évekre jellemző tendenciává vált, hogy nem kifejezetten csak a földrajztudománnyal foglalkozó szakemberek munkái jelentek meg benne, és a vezető geográfusok tanulmányaiban is elmosódott a határ a szigorúan vett tudomány és a politika területe között.38 Lóczy 1906-os, Földrajzi Társaság-beli elnöki beszédében ezt is német 767
