Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
MIÉRT LETT LÓMÉSZÁROS A FŐVÁROS? henek, valamint fiatal állatok is. A próbavágások eredményei a várost is foglalkoztatták. Ez ugyanis eldönthette azt a kérdést, hogy a magas húsárakért mennyiben tehetők felelőssé a mészárosok, vagyis igazak-e az újságok állításai az illegitim árakkal kapcsolatban. A kérdésre a választ 1905-ben kapta meg a város, amikor a községi lóhús mészárszékek megnyitásakor kísérletképpen a lóhús mellett sertés- és marhahús árusításába is belefogott. Az előbbivel 5 hét, az utóbbival pedig 2 hónap elteltével kénytelen volt felhagyni, miután bebizonyosodott, hogy még az állatok nagytételben való beszerzése mellett sem tudta a közönségnek olcsóbban adni a húst, mint a mészárosok és a hentesek.60 A fővárosi tejmizéria, Budapest tejellátása az első világháborúig. Agrártörténeti Szemle 52. (2021) 1-4. sz. 195-214., itt: 205. 60 Községi üzemek működése. Fővárosi Közlöny, 1911. január 3.13. 61 Az áru elkeveredésének megakadályozása érdekében (kötelezően fizetendő díj ellenében) bélyeg jellel látták el az állat testét. 62 A mindenféle ürügyre hivatkozva kiszabott vásári bírságok miatt is elégedetlenkedtek a gazdák. A törvény értelmében például minden egyes piacra hozott marha után külön marhalevelet kellett kiállítani, ellátva azt 5-5 krajcáros bélyeggel, ami drága és időrabló mulatság volt. Az eladó helyzete az üzlet megkötése után sem vált könnyebbé, ugyanis minden vevőjének a nevét be kellett diktálnia, külön megjegyezve, hogy az hány ökröt, tehenet vagy bivalyt vásárolt tőle, és mindezt milyen áron. Enquête i. m. 24., 45-47. Bécsben a vásári bélyegzési61 és szállásdíjak is lényegesen alacsonyabbak voltak, mint Budapesten, sőt azokat 1910-ben még további 50%-kal mérsékelték, miközben az eladót nem terhelték olyan díjak sem, amit Magyarországon a szemle vagy a vasúti kocsi fertőtlenítése címén szedett a főváros. A vásárra érkezőket azonban nem is a sokszor emlegetett, a bécsinél magasabb vásárdíjak bosszantották a legjobban, hanem az, hogy ezeket Budapesten egy állat után akár több alkalommal is beszedték (például ha a szarvasmarha egy nap alatt többször is gazdát cserélt).62 Budapest ugyan megtehette volna, hogy a hús árában akár fillérek erejéig jelentkezőén csökkenti a szolgáltatásokért beszedhető összegeket, de ez olyan bevételtől fosztotta volna meg a város deklaráltan nem nyerészkedésre alapított vásárát és vágóhíd) át, amiből az a napi működtetésének költségeit és a beruházások kamatát fedezte. A vásár- és vágódíjak egyébként 1897 óta nem emelkedtek. 1917-ben a háború miatt a gazdaságban beállott változások okán elkerülhetetlen díjemelést a következő megjegyzéssel terjesztette a tanács a szakbizottságok elé: „A vágódíjak megállapításánál egyébként is figyelemmel kellett lennünk a földmívelésügyi miniszter úrnak a húsvizsgálati szabályrendeletek alkotásánál szem előtt tartandó főbb elvek tárgyában 1911. évi 44 400. szám alatt kelt körrendeletére, melynek értelmében a közvágóhidak mint közintézmények használati díjai, az idegen községekből behozott húsok után szedhető vágódíjakkal együtt, a közvágóhíd felállítására fordított összeg kamatainak, illetőleg 754
