Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
UMBRAI LAURA Miért éppen Bées? A budapesti városvezetést kifejezetten irritálta Bécs kedvezőbbnek tűnő helyzete.45 Különösen frusztrálóan hathatott az osztrák főváros sokkal jobb érdekérvényesítő képessége. Budapestről nézve úgy tetszhetett, mintha minden rendelkezés arra irányult volna, hogy megkönnyítse a gazdák számára a bécsi állatfelhozatalt, és így elvonzza a magyar főváros elől a jó magyar árut. Ez azonban csak az érem egyik oldala volt. A bécsi szállításokat ugyanis a kedvező helyi szabályozások is serkentették. Enyhébbek voltak például a bécsi húsvizsgálati szabályok, emiatt kevesebb állatot koboztak el, s így a marha vagy a sertés felhaj tója is kisebb kockázatot viselt.46 Bécsben a fogyasztási adó is kedvezőbb volt a kereskedők számára.47 Amíg ugyanis a császárvárosban az állat súlyát figyelembe véve sávos rendszerben vetették ki az adót,48 addig Budapesten az állat súlyától függetlenül ugyanazon összeggel terhelték meg az állat beszállítóját. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a középminőségű állatot, melyből még mindig a legtöbb kelt el Budapesten, arányaiban nagyobb fogyasztási adó terhelte, mint a jó minőségű, azonban zömében exportra kerülő állatokat. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a gazdák még a kisebb súlyú állataikat is inkább Bécsben kívánták eladni. A városvezetés szóvá tette ugyan ezt a visszás helyzetet is, de eredménytelenül.49 45 Hiába voltak Bécsben is hasonlóan magasak az árak, a Monarchia iparosodott felének fővárosában a lakosság a kedvezőbb történelmi fejlődés eredményeként, átlagosan magasabb életszínvonalon élt. Katus L.: A modern Magyarország i. m. 465. 46 A kerületi elöljárók értekezlete. Fővárosi Közlöny, 1909. október 8. 1597.; Budapest főváros húsbehozatali szabályzata. Fővárosi Közlöny, 1906. január 3. 8. 47 Kevésbé ismert tény, hogy a Monarchia két felén eltérő módon szabályozták a húsfogyasztási adót. „[CJsakis a szesz-, a sör-, a czukrotermelésből járó adó, úgy az ásványolaj adó kezelendő az Osztrák- Magyar Monarchia mindkét állama területén egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint, míg ellenben a többi fogyasztási adóra, és különösen a húsfogyasztási adóra nézve a monarchia mindkét állama területén más adótörvények és szabályok vannak érvényben.” Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye III. Bp. 1895. 114-115. 48 A Monarchiában a Nyugat-Európában alkalmazott súlyarányos fogyasztási adó azért nem honosodhatott meg, mert nyugaton az állatok közötti minőségi különbség nem volt olyan általános, mint nálunk. Előterjesztés a húsdrágaság ügyében. Bp. 1905. 8. 49 Bécsben kétféle fogyasztási adótételt állapítottak meg. A 400 kg alatti állatok után 8 korona 20 fillért szedtek, míg afelett 18 koronát. Budapesten egységesen 15 korona 80 fillér volt a tarifa. Előterjesztés i. m. 8.; Lindmayer György a mészáros ipartestület elnökének hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1904. október 14. I. melléklet 18.; Felírat a vágómarhák utáni fogyasztási adó két súlyosztály szerint való fizetésének behozatala tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1906. augusztus 6. 1186-1187. A témáról bővebben lásd Umbrai Laura: Aki veszített a vámon, az nyert-e a réven? A budapestiek esete a húsfogyasztási adóval. In: Adózás és adóelkerülés Magyarországon a 15-20. században. Szerk. Germuska Pál - Ö. Kovács József. Bp. 2021. 213-241. Bécs ráadásul élt azzal a trükkel is, hogy szabályozta azt az egyébként evidensnek tűnő tételt, hogy a fogyasztási adót nem az eladó, hanem a szarvasmarhát megvásárló mészáros fizeti. E látszatintézkedés nyújtotta képzeletbeli előny, bár 751
