Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
UMBRAI LAURA A húsdrágaság kill- és belgazdasági tényezői — ahogy azt a Városházán láthatták A tanácskozások során számos elmélet született arról, hogy miért is köszöntött be ez a soha nem látott drágaság. A 20. század legelején, annak ellenére, hogy az első gazdasági cikluselméletek már megszülettek, azok ismerete korántsem terjedt még el széles körben, így a városatyák, de még az értekezletre meghívott szakemberek sem voltak kellőképpen felvértezve az új ismeretekkel.25 Ezzel magyarázható az, hogy csak viszonylag későn merült fel a Városháza tanácstermében az igény arra, hogy a helyi és főként országos vetületei mellett a problémát világgazdasági összefüggéseiben is vizsgálják.26 Mégsem jelentett valódi gondot a városatyák tájékozatlansága, hiszen az önkormányzat a döntéseivel csak helyi szinten és csak minimális árcsökkenést elérve tudta volna befolyásolni a húsárakat. Éppen ezért a helyhatóság a fő feladatának azt tekintette, hogy a kormányzati gazdaságpolitikában kapjon mind erősebb képviseletet a lakosság élelmezési ügye.27 Ezen a téren a Városháza kifejezetten rossz érdekérvényesítő képességgel rendelkezett, hiszen bármit terjesztett is elő a kérdésben, a kormányzat a döntéseinél mindig az országos érdekeket vette figyelembe. Az pedig általában megegyezett a kivitelben érdekelt agrárius érdekekkel.28 25 Pedig Marshall Alfred Principles of Economics című művének második kiadásáról 1893-ban már olvashattak ismertetőt a kortársak Dr. Ráth Zoltán tollából. Nemzetgazdasági Szemle 17. (1893) 2. kötet 475. Clément Juglarnak az árhullámzásról szóló elmélete pedig már nagyobb érdeklődést is kiváltott a szakfolyóiratban. N. n.: A nyereség és veszteség az áralakulásnál. Nemzetgazdasági Szemle 11. (1887) 740-749. A magyar szakemberek körében azonban William Stanley Jevons munkássága volt a legismertebb, akinek elmélete szélesebb körben is elterjedhetett. Lásd például Pólya Jakab: Gazdasági válság. Bp. 1890. 202. 26 Ziegler Nándor: A drágaságról, az élelmiszerdrágaság okainak fejtegetése, kapcsolatban a közélelmezési viszonyokkal. Bp. 1910. 10-11.; Katona Sándor: Az élelmiszerdrágaságról. Huszadik Század 11. (1910) l.sz. 152-154., itt: 152. 27 Havas Rezső interpellációja - Budapest a kontinens legdrágább városa. Fővárosi Közlöny, 1910. február 4. 244. 28 Bódy Zs.: A vásárlás i. m. 37. A tárgyalóasztal mellett általános európai problémaként emlegették, hogy az iparosodás felfutásával a korábban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó (ha marhát nem is, de baromfit jelentősebb számban tenyésztő, elsősorban kenyérfogyasztó) lakosság a városba költözve elszakadt a mezőgazdaságtól. A korábbi termelő így fogyasztóvá, sőt húsfogyasztóvá vált, növelve ezzel a keresletet, azon keresztül pedig az árakat: „nálunk például, ha bejön a városba a polgár, akkor lemond a földművelésről, és már azzal a tendenciával jön be, hogy hivatalszolga legyen, vagy legjobb esetben rendőr, az az ember nem evett odakinn húst csak telente, disznóvágás idején, vagy a jobb helyeken juh és baromfi tenyésztéssel 745
