Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE baldachin természetesen minden esetben kizárólag a császári párhoz, esetleg az özvegy császárnéhoz kötődött, Mária Terézia esküvőjén ezért VI. Károly császár és Erzsébet Krisztina császárné mellett kizárólag Vilma Amália foglalhatott helyet a baldachin alatt. Az özvegy császárné pozícióját fekete bársony párnával jelezték.67 67 Uo. Arany, baldachin, fekete szócikk. 68 Beschreibung der den 23. April 1708. beschehenen Vermählung zwischen Ihrer Röm.kayserl. Majestät Josepho I. als mandatario Ihrer Cathol. Majestät Carl des Dritten Königs in Spannien etc. und der Durchleuchtigsten Prinzeßin Elisabetha Christina Herzogin von Braunschweig und Lüneburg Az arany a királyok féméként az uralkodói hatalomra utalt, amit az is jelzett, hogy egyedül a császár és a császárné székén és imazsámolyán jelent meg. A rítus során ennek alapján elvált az aranyszövéses és az aranyozás nélküli vörös bársonyszövet használata: önmagában a vörös bársony főhercegekhez és főhercegnőkhöz, vagyis (megkülönböztetés nélkül) az uralkodócsalád tagjaihoz kötődő tárgyakon visszatérő elem volt a szertartás során. A Mária Teréziához és Lotaringiai Ferenchez kapcsolódó tárgyakon viszont sohasem jelent meg az arany díszítés, ami a szimbolikus szférában is elhatárolta a nászpárt a személyes uralom jelképrendszerétől. Ez a gesztus a küszöbönálló nőági örökösödés kontextusában a törvényesség látszatát volt hivatott erősíteni: a Habsburg Birodalomban a fiági örökösödés elsőbbsége változatlanul érvényben volt, Mária Terézia ennélfogva trónörökössé kizárólag a császár fiú utód nélküli halála esetén léphetett elő. A szimbólumhasználat jelentőségének megvilágítására érdemes összevetni Mária Terézia esküvőjét szüleinek, a spanyol örökösödési háború idején Spanyolországban trónkövetelőként fellépő Károlynak és Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnőnek a per procurationem kötött házasságkötésével. A szertartásra, amelyen Károlyt bátyja, I. József német-római császár képviselte, a schönbrunni kastély közelében fekvő Szűz Mária Születése templomban (Pfarrkirche Maria Hietzing) került sor 1708. április 23-án. A menyasszony a császári pár kíséretében az ünnepi menet élén aranyozott fonallal átszőtt vörös bársonnyal díszített hintóval érkezett a templomhoz. I. József és felesége, Vilma Amália császárné arany-ezüst öltözéket, a menyasszony, Erzsébet Krisztina pedig „felbecsülhetetlen értékű ékkövekkel” kirakott színezüst ruhát viselt. Nyilvánvaló, hogy az esküvő kontextusában a színezüst ruha a nőiség szimbólumaként jelent meg. 1708-ban fel sem merült a nászpár elhatárolása a személyes uralom jelképeitől, hiszen a spanyol királynak tekintett Károlyt maga a német-római császár képviselte, Erzsébet Krisztina pedig spanyol királynévá lépett elő a házasságkötéssel. Feltűnő különbséget jelent tehát Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc esküvőjéhez képest, hogy ez alkalommal a nászpárhoz kapcsolódó tárgyakon is megjelent az aranydíszítés, a császár és a menyasszony a szertartás alatt ugyanis arany-ezüst párnán térdelt.68 734
