Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE bírtak. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a különböző jelentés tartalmakat a közönség minden egyes tagja ugyanúgy értelmezte, sőt még csak azt sem, hogy az összes szemlélő értelmezni tudta. A befogadás a szemlélő társadalmi állásától, műveltségétől, etnikai, vallási és kulturális hovatartozásától függően különböző értelmezési síkokon zajlott.42 42 Stollberg-Rilinger, B.: Rituale i. m. 10-11., 196-200. 43 Uo. 196-200., 218-222. 44 Magyar néprajzi lexikon I. A-E. Szerk. Ortutay Gyula. Bp. 2006. 143.; Stollberg-Rilinger, B.: Maria Theresia i. m. 9. A rituális aktus ennélfogva mindvégig többértelmű és (látszólagos változatlansága ellenére is) alakítható maradt, ami egy sajátos belső dinamikát kölcsönzött a szertartásnak. Fontos megjegyezni, hogy a többértelműség a szimbolikus jelentésre vonatkozik, a performatív hatóerő (a rítus érvényes végrehajtása esetén) mindig egyértelmű marad. A demonstratív-rituális cselekvések így elvben alkalmasak voltak a résztvevők társadalmi állásának, jogainak, kötelezettségeinek, valamint a velük kapcsolatos státusváltozásoknak a kommunikálására is.43 Éppen a szertartás alakíthatósága, formálhatósága tette alkalmassá a rítust arra, hogy például a keresztelők alkalmával a díszlet idomuljon a születendő gyermek neméhez és rangjához, vagy az esküvő fényűző külsőségeivel is reflektáljon a nászpár társadalmi állására, esetleg az örökösödési rendben elfoglalt helyére. Elviekben tehát a szertartást övező materiális luxus alkalmas volt arra, hogy közvetett módon komplex üzeneteket közvetítsen a résztvevők szociális hierarchiában elfoglalt helyéről, illetve annak változásairól. Nehéz volna azonban megmondani, hogy a rítus közönsége számára mennyire volt mindez értelmezhető. Annyi mégis bizonyosnak látszik, hogy Mária Terézia statusának kényes volta tükröződött a szertartások pompájában, a tárgyak gondos megválasztásában, így a főhercegnőhöz kapcsolódó rítusok közül elsősorban azokra koncentráltam, amelyek megelőzték az 1741. évi magyarországi koronázását, illetve amelyek esetében még bizonytalan volt örökösödésének helyzete: a főhercegnő esküvője és a József főherceg születése utáni avatási szertartása. Az egyházkelés szertartásának luxusa A szüléshez kapcsolódott az úgynevezett avatás {Hervorsegung) vagy egyházkelés szertartása is, amely rituális „megtisztulást”, feloldást jelentett a gyermekágy idején érvényes tilalmak alól. A szülést követő hat héten át tartó gyermekágyi időszak után az anya ekkor jelenhetett meg először a nyilvánosság előtt.44 Az avatás rítusa a bécsi Ágoston-rendi templomban {Augustinerkirche) zajlott, ahová a Hofburgból ünnepi körmenetben vonult a királynő az újszülöttel együtt. A szertartás előkészítésében a ceremoniális rend mellett kiemelt hangsúlyt kapott a 728
