Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
KALOCSAI DÓRA keresztelőjén a német-római császári rang hiányában már nem jelent meg a tiszta arany imazsámoly, Lotaringiai Ferenc (ur. 1745-1765) és a főhercegnők térdeplője csupán aranyszegélyes vörös bársonnyal volt bevonva.19 A keresztelőkön az édesanyák hivatalosan nem vettek részt, ők csupán a gyermekágyi időszakot lezáró egyházkelés szertartását követően jelenhettek meg először a nyilvánosság előtt.20 19 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA), Hausarchiv (a továbbiakban: HausA) Familienakten, Kt. 18. Konv. 17. Beschreibung der Taufe Erzherzogs Josef, fol. 96—100.; Beschreibung der am 3. Maji 1717, glücklich geschehenen Entbindung Ihrer Majestät der Regierenden Römischen Kayserin und darauf in der Kayseri. Burg zu Wien prächtigst vollbrachten Tauff-Ceremonien der Durchleuchtigsten Erz-Herzogin zu Oesterreich und Infantin Maria Theresia Walburga Amalia Christina. In: Antonio Fabro: Europäischer Staats-Canzley. XXIX. Frankfurt-Leipzig 1717. 590-591.; Beschreibung Deren In der Königl. Burg zu Wien den 13. Martii 1741 prächtig vollbrachten Tauf-Ceremonien Des neu-gebornen Durchlgsten Königl. Prinzen zu Hungarn und Böheim Erz-Herzogen zu Oesterreich Josephi Benedicti. Wien 1741. 96-97., 100. 20 Stöckelle, A.: Taufzeremoniell i. m. 276. 21 Kökényest Zs.: A magyar arisztokraták integrációja i. m. 166-168. 22 ÖStA HHStA HausA Hofakten des Ministeriums des Inneren Kt. 3. Konv. 10. Akten betreffend die Geburt und Taufe des Erzherzogs Leopold, fol. 3., ÖStA HHStA HausA Familienakten, Kt. 18. Konv. 17. Beschreibung der Taufe Erzherzogs Josef, fol. 96-100. 23 Stöckelle, Ä.: Taufzeremoniell i. m. 285. 24 Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch, Kaiserlichen Obersthofmeisters 1742-1776: 1745-1749. II. Hrsg. Rudolf Khevenhüller-Metsch - Hanns Schlitter. Wien-Leipzig 1908. 419., Stollberg-Rilinger, B.: Maria Theresia i. m. 301-306. VI. Károly és Erzsébet Krisztina (1691-1750) első gyermekének, Lipót Jánosnak a keresztelésekor - hagyomány teremtő jelleggel - rögtön sor került arra is, hogy a főherceget az Aranygyapjas Rendbe fölvegyék. Korábban ez nem volt szokás az osztrák Habsburgoknál, bevezetését a spanyol örökösödési háború után a lovagrend kettéválása indokolta, s az új gyakorlat az osztrák ág presztízsét kívánta emelni.21 Lipót János 1716. évi, illetve József főherceg 1741. évi keresztelésénél tehát már megjelentek az Aranygyapjas Rend jelvényei, az arany rendlánc és a kard is, amelyet egy, az oltártól jobbra elhelyezett, vörös bársonnyal fedett asztalon ugyanolyan vörös bársony párnára helyeztek, mint a csecsemő főhercegeket.22 A szertartás során az újszülöttet patyolat keresztelő kabátba öltöztették, majd lenvászon pelenkába ^indeltücherl' bänder) pólyálták. Mária Terézia gyermekeinek gyöngyberakásos keresztelőgarnitúrája, amelyhez egy nagyobb és egy kisebb gyöngyhímzéses, arany- és ezüstszálakkal átszőtt takaró is tartozott, 1757-ből származik és Bécsben, a Hofburg Schatzkammerjében ma is megtekinthető. A hímzőmunka egy részét a császárné sajátkezűleg végezte.23 A pápa által küldött fascie kizárólag reprezentációs célokat szolgált, azt nem viselte az újszülött, hanem az audenciateremben (Audienzzimmer) állították ki. Ez a pápai ajándék 1741-ben, József főherceg születésekor elmaradt, ami az osztrák örökösödési háború kitörésével és XIV. Benedek pápa (1740-1758) franciabarát politikai orientációjával magyarázható. Átadására és a pápai gratulációra csak 1746-ban került sor, amikor a főherceg már ötéves volt.24 723
