Századok – 2022

2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kis Iván: Új szempontok az 1041–1044-es évek magyar–német konfl iktussorozatához

KIS IVÁN territórium leginkább egy képzeletbeli, a Strachotín és a Fischa (akkori) torkolata között húzott vonallal fedhető le.91 91 Kovacic, H.: Die Entstehung der östlichen Reichsgrenze i. m. 104-105. 92 A fegyverrel megszerzett területek uralkodói javaknak számítottak, és általa kerültek újonnan kiosz­tásra. Uo. 106. 93 Ehhez lásd Uo. 110-111. 94 Uo. 111. Fontos továbbá, hogy — míg az elbeszélő forrásokban a terület körülbelüli elhelyezkedésén kívül mást nem tudunk meg a régióról —, az oklevelek egyér­telművé teszik, hogy egy Siegfried nevű őrgróf által irányított konkrét terület­ről van szó, mely marcha^ comitatus^ praedium vagy pagus megjelöléssel szerepel. Eltekintve most az eltérő kifejezések okozta fogalmi problematikától, az egyér­telműnek tűnik, hogy egy frissen alapított határvidéki területről (vélhetően ha­tárőrgrófságról) beszélhetünk, amelyet Henrik a Magyar Királyságba vezetett hadjáratai következményeképpen szervezhetett meg. Jól összecseng ezzel a két 1051-es oklevél tartalma, amelyek említik, hogy a területet fegyverrel szerezték vissza a magyaroktól.92 Bár a territórium pontos megnevezése nem szerepel egyik forrásban sem, a szakirodalom ezt nevezi a 19. század közepe óta Neumarkw^ vagy Ungarnmarkw^. Az utóbbi elnevezés nem véletlen, az aacheni irat „contra Ungaricam piateam kitételéből is láthatjuk, hogy a terület létrehozásakor fontos szempont lehetett a magyarokkal szembeni háborúskodás, illetve az ezt kísérő védekezés és támadás. A határőrgrófság élére Henrik egy határőrgrófot is kine­vezett: az említett Siegfriedet. Azt, hogy ez a területi egység ezekben az években szerveződött - vagy éppen szerveződőben volt - nemcsak az teszi valószínűvé, hogy a német uralkodó által újonnan, fegyveres erővel megszerzett határsávról volt szó, hanem az oklevelek többszöri említései arról, hogy bizonyos itt ado­mányozott telkeket fel kell mérni, illetve ki kell jelölni.93 Azontúl tehát, hogy Henrik katonai hódítás útján megszerezte ezt a határvidéki sávot, ennek tudatos megszervezésére és betelepítésére, hosszú távon tehát a politikai értelemben vett stabilizálására is törekedett. Erre világítanak rá azok az adományai, amelyeket a hainburgi egyháznak tett: Hainburg ugyanis fontos bástyának számított a ma­gyarokkal szemben, ahonnan biztosítani lehetett a terepet a Dunától délre, to­vábbá az itteni egyház Ungarnmark egyházi központja lehetett.94 Az új határőrgrófság megszervezése minden bizonnyal már az Aba és Henrik között 1043-ban megkötött béke után megkezdődött: egy Reichenaui Hermann által megőrzött adat alapján arra következtethetünk, hogy Henrik elsőként Adalbert őrgróf fiát, Lipótot nevezte ki a terület élére, ő azonban nem sokkal 687

Next

/
Oldalképek
Tartalom