Századok – 2022

2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Csukovits Enikő (szerk.): Az Anjou-kor hatalmi elitje (Farkas Csaba)

TÖRTÉNETI IRODALOM A kötet harmadik egységének írásai kultúrtörténeti témákat járnak körül. A gazdagon illusztrált fejezet rendkívül értékes: szinte mindenről képet alkothatunk, ami az Anjou-kor elitjének művelődéséhez kapcsolódik, legyenek azok a visegrádi és budai építkezések, a kirá­lyi udvar ethoszából ihletet merítő és a vallásos lovagi ideált a templomok falain megjelenítő freskók, vagy az elit körében terjedő címerhasználat. Jékely Zsombor az elit műpártolását mutatja be a várak építésétől a kegyúr pártolásából megépülő és megújuló kolostorokig, valamint falusi templomokig. Az előkelő patrónusokról sokat elárul a templomok díszíté­se, a freskók világa is, amelyek közül a Szent László-ciklusok érdemelnek figyelmet. Jóval kevesebb emlékünk van a kódexekről és ötvöstárgyakról, amelyek a korabeli anyagi kultúra európai nívójára vetnek fényt. Az Anjou-korban terjedt el az előkelők körében a címerhasz­nálat. Ezt tanúsítják a ránk maradt főpapi és főúri síremlékek, amelyekkel kapcsolatban Rácz György második tanulmánya igazítja el az olvasót. A szerző kitér a 13. századi előzmé­nyekre, így a bárók által felhasznált uralkodói címerre vagy a lovaspecsétekre, és tárgyalja a Képes Krónika címerábrázolásait is, kiemelve az egyéni címerhasználatot. Csukovits Enikő második munkája a bárók műveltségét vizsgálja és felveti a korábbi kutatási eredmények felülvizsgálatának szükségességét, különös tekintettel a főpapi művelődés eddig kevés figyel­met kapott területére. Az Anjou-kori elit műveltsége ugyanis összességében jóval kedvezőbb színben tűnik fel, mint azt a korábbi kutatások mutatják. A szerkesztő munkáját dicséri, hogy a kötet tanulmányai egy monográfia fejezeteiként is olvashatóak, ugyanakkor külön-külön egységként is megállják helyüket. Az írások hosszú ideje tartó kutatások kiérlelt eredményeit adják közre. A szerzők nem féltek attól, hogy a korszakra vonatkozó, toposszá merevedett állításokat megkérdőjelezzék vagy a korábbi eredményeket árnyalják. Néhol azonban a további kutatások szükségességét is érezheti az olvasó, miként erre Kádas István a megyei elit, illetve Szőcs Tibor az országos elit famíliái és kormányzati szerepe kapcsán írásában rámutat. Az egyházi elit jobb megismerését fő­pap-portrék megrajzolása mozdíthatja elő, a készülő káptalani archontológiák révén pedig pontosabb pályaképeket vázolhatunk majd fel. Az udvar és az elit kapcsolatának vizsgála­tára ösztönzőleg hathatnak az alaposabban ismert nápolyi és közép-európai párhuzamok (például III. Kázmér lengyel és IV. Károly cseh/német-római császári udvara). Hasonlóan új eredményeket várhatunk az Anjou-kor bárói családjainak (Lackfiak, Szécsiek, Cudarok, Garaiak) még hiányzó feldolgozásától is. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kötetből fájóan hiányzik a 14. századi Magyar Királyságot ábrázoló térkép, amely a laikus olvasót bizonyára segítette volna a várak, megyék és tartományok elhelyezését illetően. Ám dicséretes, hogy Jékely Zsombor és Rácz György tanulmányait színes illusztrációk kísérik. A bőséges tudo­mányos apparátust látva elmondhatjuk, hogy a korszakról készült legjelentősebb történeti munkák mindegyike helyet kapott a kötetben. Ahogy a tanulmánykötet bevezetőjében olvassuk, a fiatal Caroberto valóban nem tudhatta, hogy 1300 nyarán kik várnak rá a dalmáciai Spalatóban. Támogatói, az Árpádoktól megörö­költ elit, I. Károly következetes és kitartó küzdelme eredményeként adták át helyüket annak a lojális bárói karnak, amely meghatározta a korszak arculatát. E szűk csoport tagjait ma már alaposan ismerjük, ami elsősorban Engel Pál archontológiájának és genealógiai munkájának köszönhető. A korszak azonban a legutóbbi időkig kevés kutatót vonzott és a történeti köz­tudatban sem foglal el kitüntetett helyet, ellentétben az Árpádok vagy a Hunyadiak korával. Pedig a kutatás folytatásához ma már elsőrangúak a feltételek. A 17 szerzőt felvonultató kötet, amely a kormányzógárda sokoldalú bemutatását tűzte ki célul, reményeim szerint mindezen a közeljövőben változtatni fog. Farkas Csaba 643

Next

/
Oldalképek
Tartalom