Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Márta Font: The Kings of the House of Árpád and the Rurikid Princes. Cooperation and Conflict in Medieval Hungary and Kievan Rus’ (Barabás Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM A kötet második fejezete először a kooperáció után az érdekösszeütközések és -azonosságok felé fordul. A szerző Könyves Kálmán és Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem kapcsolatával kezdi elemzését. Az előző fejezethez hasonlóan megismerkedhetünk az érdekellentétekből fakadó konfliktusokkal, elsősorban Könyves Kálmán dinasztikus érdekek nyomán indított sikertelen hadjáratával. A következő alfejezet a Kálmán halála utáni helyzettel foglalkozik. II. István esetében ugyan még nem, de II. Béla uralkodása idején bizonyosan a trónkövetelő Borisz herceg fellépése volt az egyik legégetőbb kérdés. Font emellett a magyar-rusz (illetve lengyel és cseh) érintkezések egyéb részleteit is bemutatja, amelyek révén megismerhetjük a formálódó magyar-halicsi szövetséget. A II. Géza uralkodása idején fennálló magyar-rusz kapcsolatokat a szerző szélesebb perspektívába helyezi: a magyar uralkodó keleti politikája mellett annak Bizánccal, illetve a Nyugattal fennálló viszonyrendszerét, valamint a korszak formálódó szövetségeit is vizsgálja. II. Géza esetében természetesen a Ruszból származó királyné, Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem lánya és Izjaszlav fejedelem testvére, Eufrozina értékeli fel a kapcsolatokat. A szerző a hadi eseményeket tárgyalja a legrészletesebben, amelyek között az eligazodást táblázatok segítik. A hadjáratokat a szerző kontextusba helyezi, így figyelemmel kísérhetjük II. Géza és fia, III. István bizánci háborúit is. III. Béla uralkodása, valamint Halics meghódítására indított hadjáratai adják a következő alfejezet témáját. A korábbiakkal ellentétben ezúttal elsősorban nem a dinasztikus kapcsolatok vezették a magyar uralkodót — a cél ekkor egyértelműen a területi expanzió volt, amelyet világosan bizonyít, hogy III. Béla másodszülött fiát, Andrást kívánta Halics élére ültetni. A szerző fontos megállapítása, hogy az uralkodót ebben nem a keleti rítussal szemben érzett esetleges ellenszenv, hanem az anyja révén formált jogigény vezethette. A könyv harmadik fejezetében a 13. század első harmadához érkezünk el. III. Béla fia, II. András ugyancsak számos hadjáratot indított a Halicsi Fejedelemség területére. A király abban is követte atyját, hogy egyik fiát, Kálmán herceget igyekezett - inkább kevesebb, mint több sikerrel - Halics uralkodójává tenni. Természetesen nem csak a magyar király játszott főszerepet a térségben a 13. század elején: Leszek krakkói, valamint Danyiil halicsi fejedelmek tevékenységéről is pontos képet kaphatunk Font Márta elemzéséből. A fejezet több részre bomlik: elsőként a magyar-lengyel szövetség kialakulásába és változásaiba, köztük a Halicsi Fejedelemség birtoklásáért folytatott küzdelembe és a szepesi találkozó részleteibe, majd II. András harmadik fia, András herceg peremysli uralmába nyerhetünk betekintést. A fejezet II. András halicsi politikájának értékelésével zárul. IV. Béla uralkodása sok szempontból tekinthető jobbára egyértelmű szakításnak apja uralkodásával, nem kivétel ez alól halicsi politikája sem. A szerző a monográfia negyedik fejezetében kitér a magyar uralkodó és Danyiil, annak testvére, Vaszilkó, valamint a csernyigovi Rosztyiszlav kapcsolataira. András herceg 1234-es halála után Béla és Danyiil viszonya egyértelműen pozitívnak tekinthető, amit az a tény érzékeltet a legjobban, hogy a ruszbéli hercegek aktívan vettek részt a magyar király konfliktusaiban és dinasztikus politikájában. Képet kaphatunk továbbá a mongol invázió hatásairól, Rosztyiszlav és családja különleges helyzetéről a Magyar Királyságban, valamint IV. Béla szövetségi rendszeréről és a Babenberg-örökséggel kapcsolatos kérdésekről is. A könyv ötödik fejezete Font Márta friss kutatásait összegzi. A szerző a halicsi magyar uralmat támogató helyi és magyar előkelőket tette elemzése tárgyává, méghozzá all. század végétől egészen a 13. század első harmadáig. Különösen érdekes az a vizsgálat, amely a halicsi hadjáratoknak a magyar társadalomra gyakorolt hatására vonatkozik. A monográfiát egy öszszefoglaló fejezet zárja, amelyet a források és a szakirodalom jegyzéke, illusztrációk (térképek és családfák) sora, illetve névmutató követ. 640
