Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
HORTHY MIKLÓS ÁLLAMFŐI TEVÉKENYSÉGE AZ 1920-AS ÉVEKBEN amikor Bethlen hazatért külföldi útjáról, a fajvédők újra aktivizálták magukat, és ott folytatták a miniszterelnök politikájával szembeni kritikájukat, ahol korábban abbahagyták. Ennek azonban az lett a végeredménye, hogy augusztus elején Gömbös és néhány társa ellenzékbe vonult. Hiába találkozott ezt megelőzően Gömbös több alkalommal is az államfővel, nem tudta őt meggyőzni igazáról.40 Bethlennek tehát sikerült elszigetelnie a radikális jobboldalt, aminek az volt a legfőbb oka, hogy a kormányzó akkor már fenntartások nélkül támogatta miniszterelnöke politikáját.41 40 MNL OL K429. 48423. tekercs. Helyzetjelentések, 1921-1923. Kozma Miklós helyzetjelentése. Bp., 1923. jún. 30.; MNL OL K 589 8936. mf. III. A. 1923. máj. 12., jún. 2., jún. 13., júl. 25. 41 Romsics I.: Bethlen i. m. 230—234.; Sakmyster, T.: Admirális i. m. 128—131.; VonyóJ.: Gömbös i. m. 180.; Gergely ].: Gömbös i. m. 141-143., 147-151.; 8 Órai Újság, 1923. augusztus 4. 7.; Nemzeti Újság, 1923. június 20. 1-2., augusztus 3. 3-4. 42 Az új választójogi rendelet elfogadásához lásd Romsics I.: Bethlen i. m. 206-212.; Romsics 1: Ellenforradalom és konszolidáció i. m. 167-170.; Az 1922. évi február hó 21—ik napján tartott alkotmányjogi értekezlet jegyzőkönyve. Bp. 1922.; Szózat, 1922. január 26. 3., január 27. 1-3., februrár 17. 3.; 8 Órai Újság, 1922. január 27. 2., február 22. 1-2.; Pesti Hírlap, 1922. február 18. 1-2., február 21. 1.; Budapesti Hírlap, 1922. február 16. 2-4.; február 22. 3-4., február 28. 3-5. 43 Az 1920. évi XVII. te. szerint ugyanis a nemzetgyűlés idő előtti feloszlatásakor a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján kellett volna a választásokat megtartani. Azonban a feloszlatására nem idő előtt került sor, hanem a mandátuma lejártakor. A hatályos jogszabályok szerint tehát el lehetett térni az addigi választójogtól. Püski L.: A Horthy-rendszer i. m. 99. A kormányzó közreműködött a politikai stabilitás alapjainak lerakásában is. Bethlen választójogi elképzelésének megvalósításához három esetben járult hozzá. 1922. január 25-én a kormányfő és a kisgazda politikusok közötti nézeteltérések elsimítása céljából egyeztetést hívott össze. Február 16-án pedig - mandátumának lejártakor - a kormányfő kérésére feloszlatta a nemzetgyűlést, s ezzel egy időben (ugyancsak Bethlen javaslatára) összehívott egy alkotmányjogi értekezletet, amely állást foglalt a választójogi szabályozással kapcsolatban. Az értekezlet, amelynek elnöke maga Horthy volt, a kormányt támogatta a választójoggal kapcsolatban felmerült vitatott kérdéseket illetően.42 Ezek után a miniszterelnök már jogszerűen, de kompromisszumra való törekvés nélkül léptethette életbe az új választójogi rendszert.43 A rendelet csökkentette a választásra jogosultak arányát és a mandátumok 80%-a esetében ismét bevezette a nyílt szavazást. Ebben a rendszerben a kormány által irányított közigazgatás hatékonyan be tudott avatkozni a választások menetébe, ezért aztán 1922 és 1944 között folyamatosan az Egységes Párt és változó nevű utódpártjai’ alkották a parlamenti többséget. Az ellenzéki politikai erők pedig elvesztették az esélyt a kormányzati hatalom megszerzésére. Az 1922-es választások után a kormányalakítási folyamat leegyszerűsödött, lényegében formálissá vált. Nem volt ugyanis kérdés, hogy ki nyeri a választásokat, a miniszterelnök személyét pedig, aki kiválasztotta a minisztereket, 1931-ig még 624
