Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós államfői tevékenysége az 1920-as években
HORTHY MIKLÓS ÁLLAMFŐI TEVÉKENYSÉGE AZ 1920-AS ÉVEKBEN Az, hogy Horthy egyre kevésbé szólt bele a napi politika alakításába, mindenekelőtt szerepfelfogása megváltozásával magyarázható. 1921 végét követően ugyanis megelégedett a kormányzói hivatalból adódó formális politikai tevékenységet jelentő feladatainak ellátásával.15 Az 1920-as és 1921-es esztendővel ellentétben a napi politika alakításában egyre kevésbé vett már részt, ezt átengedte a vitathatatlan kvalitású miniszterelnöknek, Bethlen Istvánnak. A reprezentatív feladatok előnyben részesítése jobban is illett egyéniségéhez és képzettségéhez. Horthy szerepfelfogásának megváltozása azért is fontos politikai tényező, mert az önértékelését is befolyásoló kultusza ellenére sem tekintett úgy magára, mint aki mindenhez kiválóan értene. Saját képességeit reálisan fel tudta mérni, így tisztában volt azzal, hogy Bethlen sokkal alkalmasabb az ország helyzetének stabilizálására. Horthy Miklós nem rendelkezett tapasztalatokkal a pártpolitizálás, a parlamentarizmus és az államigazgatás működését illetően. Ezeket a hiányosságait nem is igyekezett pótolni, így tanácsadóival egyeztetve hozta meg döntéseit. (Magától értetődő, hogy a megfelelő tanácsadók kiválasztása, majd annak mérlegelése, hogy döntéseiben kire hallgat, valódi vezetői képességeket feltételez.) Horthy szerepfelfogásának megváltozását tehát két tényező eredményezte: egyrészt tisztában volt képességeinek korlátáival, másrészt — részben kultuszának hatására — úgy tekintett magára mint olyan vezetőre, akinek csak a válságos időszakokban kell aktív politikai szerepet vállalnia. Ezért vonult a háttérbe 1921 vége és 1930 ősze között, és ezért lett ettől kezdődően ismét aktívabb.16 15 Romsics I.: Bethlen István i. m. 198. 16 A kormányzó szerepfelfogásához lásd PüskiLevente: A Horthy-rendszer i. m. 23—25., 31.; Sakmyster, T: Admirális i. m. 66., 80-81., 126., 136-139.; TurbuczD.: A Horthy-kultusz i. m. 99., 131. 17 Budapesti Hírlap, 1920. március 4. 2., március 6. 4., március 7. 3., március 10. 2.; Pesti Hírlap, 1920. március 16. 3-4. Horthy Miklós politikaformáló tevékenysége A korszak politikatörténetével foglalkozó szakirodalom tényként kezeli, hogy Horthy 1919 ősze és 1921 vége között napi szinten aktívabban vett részt a kormányzati politika befolyásolásában, mint azt követően. Ezt szerepfelfogása mellett az is magyarázta, hogy 1921 után a sikeres belpolitikai konszolidációval összefüggésben kevesebb államfői feladat hárult rá, mint azt megelezően. Első kormányzói teendője a Huszár-kormány lemondását követően az új kormány kinevezése volt. A kormányalakítási tárgyalások eredményeként Simonyi- Semadam Sándor lett a miniszterelnök.17 Ezzel párhuzamosan felállt a kormányzó katonai irodája és kabinetirodája, amelyeken keresztül a hadsereggel és a 620
