Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Krász Lilla: Az „oltalmazó himlőről”. A himlőoltás magyarországi népszerűsítése és bürokratizálása
Krász Lilla KL „OLTALMAZÓ HIMLŐRŐL” A himlőoltás magyarországi népszerűsítése és bürokratizálása* A himlő elleni védőoltás, avagy a „nem-tudás” gyakorlata A 18. századra Európa-szerte számtalan exercitationes-, observationes-, commenta tiones-, consultationes-tvçwsxx esetgyűjtemény, kompendium, járványtan! orvosi szakmunka, gyermekgyógyászati kérdéseket is tárgyaló szülészeti tankönyv vagy hírújságokban, folyóiratokban közzétett tudósítás és egyéb nyomtatott kiadvány jelent meg az emberi testet gyötrő nyavalyák legrémesebbikeként, az ember „ékességének” és egészségének legnagyobb ellenségeként aposztrofált pusztító betegségről, a fekete (más néven hólyagos) himlőről. Az európai kontinensen nagyjából a Kr. u. 5. századtól folyamatosan jelen lévő, hosszabb-rövidebb megszakításokkal, de időről-időre járványszerűen pusztító, az esetek többségében magas lázzal kezdődő, majd hólyagos kiütésekkel járó fekete himlőt csak a pestishez mérhető gyilkos kórságként írják le, amit sem megelőzni, sem megfékezni nem tudtak. A 18. századi orvos-szakírók Európa egészére vetítve a himlő következtében elhunytak évenkénti átlagos számát mintegy 450 000-re becsülték.1 A betegséggel szembeni hatékony védekezés lehetősége Európában csak az 1720-as években vált ismertté, s kezdett elterjedni. 1 Más magyar orvos-szakírók mellett Nyúlás Ferenc (1758-1808) kolozsvári orvos (1806-tól Erdély főorvosa), a vakcináció erdélyi bevezetője - követve a kortárs külföldi szerzőknek a himlőjárványok számszerű pusztítására vonatkozó adatait - 1802-ben a tehénhimlőről kiadott munkájában a következőképpen fogalmaz: „A hójagos himlő [...] Európában minden esztendőben 450 000 embert ragad el. Ezer esztendők alatt tehát 450 millió Ádám fia lett itten ennek az egyetlen egy nyavalyának áldozatja.” Nyúlás Ferentz: Kolozsvári tehén himlő. Kolozsvár 1802. 6. 2 Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz. Ford. Kővári Aladár. Bp. 1960. 311. Idézi Kiss László: Égnek legszebb ajándéka. Barangolás a himlő elleni védőoltás magyarországi kultúrtörténetében. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 119.) Bp. 2017. 11. „Még mielőtt Worthley-Montaguné, akinek a férje Konstantinápolyban volt követségben, visszatért volna vele Londonba és a himlő-átültetésnek a bizánci [konstantinápolyi] görögöktől elsajátított (de a kínaiaknál régóta ismeretes) módjára, egy saját fián végrehajtott kísérlettel, szigetlakó honfitársait kitanította volna, a mi Raymann honfitársunk régóta jól ismerte a himlőoltást, mert értesült róla a görögöktől, örményektől [...] az oltáspróbát már 1721 előtt megcsinálta, így aztán alaptalannak tűnik a britek ama dicsekvése, hogy Európa többi népét ők tanították meg erre a mesterfogásra.”2 A kutatás aTKP2020-IKA-05 Felsőoktatási Tématerületi Kiválósági Program és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal 119577. számú projektjének támogatásával valósult meg. 61 SZÁZADOK 156. (2022) I. SZÁM
