Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET csereforgalom és árubehozatal új szerződéses alapjairól.46 Ettől azonban a feketézés nem szűnt meg. Egyes jelentések szerint például 1919. augusztus-szeptember havától éjjelente a szombathelyi Szent Márton utcán szekérszám vitték ki a gabonát Ausztriába. Ha ez megtörténhetett egy városban, melynek saját rendőrsége is volt, nem kérdéses, hogy mi zajlott a vármegye határszéli „álmos bakterú kis falvaiban”.47 A helyzet súlyosságát mutatja, hogy 1920 januárjában, a közellátás számára szükséges gabona előteremtésének módozatairól tartott vármegyei értekezleten már egy olyan indítványt is előterjesztettek, amely a csempészetet hazaárulássá kívánta minősíteni és a tetten ért csempészeket helyszíni felakasztással vagy agyonlövéssel akarta büntetni, mondván, hogy „egy akasztás elvenné a megye összes csempészének kedvét minden gabonakilopástól”.48 A hatályos törvények miatt az indítványt végül nem fogadták el, sőt valójában sohasem szabtak ki igazán súlyos és/vagy anyagiakban is érzékeny büntetéseket a csempészekre. 46 Új alapon indul meg az áruforgalom. Rábavidék, 1919. november 2. 2-3.; Megindult a csereforgalom. Vasvármegye, 1919. november 6. 3.; A csereáruforgalom. Vasvármegye, 1919. november 7. 2; Az áruforgalom. Vasvármegye, 1919. november 9. 1—2.; Csereforgalom. Rábavidék, 1919. november 9. 3. 47 Még mindig csempésznek. Vasvármegye, 1920. január 24. 5. 48 Térfi Béla államtitkár, a gabonagyűjtés országos kormánybiztosa elnökletével és a járási főszolgabírók, a katonaság és más illetékesek bevonásával tartott tanácskozáson Maróthy alezredes vetette fel a radikális indítványt. Felhívta az illetékes körök figyelmét arra, hogy nem vezethet eredményre olyan ellenőrzési és büntető rendszer, mely a százezer koronát nyerő csempészt csak pár ezer koronával bünteti egy véletlen rajtavesztés esetén. Csehszlovákia például 1920 szeptemberében a felvidéki csempészet ellen hasonló statáriális rendeletet adott ki, ugyanis kötél általi halállal rendelte büntetni azokat, akik közszükségleti cikket engedély nélkül kiszállítanak. 1921 januárjában a Magyarország déli szomszédja pedig már 10 év börtönnel büntette a csempészeket. Még mindig csempésznek. Vasvármegye, 1920. január 24. 5.; Statárium a csempészet ellen. Vasvármegye, 1920. szeptember 4. 3.; A csempészést Szerbiában 10 év börtönnel büntetik. Vasvármegye, 1921. január 27. 4. 49 Eszerint a csempészet korabeli fogalmán - a mai értelmezéssel ellentétben - nemcsak az ország- és/ vagy vámhatáron át történő tiltott áruszállítást értették, hanem az illegális módon végzett belföldi árufuvarozást is. 50 A növekvő élelmiszerhiány és az ellátási nehézségek miatt a jogszabályokat 1919-ben is megerősítették. A Károlyi-kormány az 1919. évi XII. néptörvényben az árdrágító visszaélések hatályosabb megtorlásáról rendelkezett. A törvény 9.§-a már vétséggé minősítette a közszükségleti cikkek nyerészkedési céllal való, közfogyasztás előli eltitkolását vagy elrejtését. Büntetésként két évig terjedhető A világháború idején megnövekedett csempészet hatására átalakították a gazdasági büntetőjog vonatkozó passzusait, illetve megalkottak számos, addig nem létező — a fogyasztók érdekében hozott — rendelkezést is. A közszükségleti cikkekkel elkövetett árdrágító visszaélésekről elsőként az 1916. január 24-én hatályba léptetett 1916. évi IX. te. rendelkezett. A törvény ugyan nem sorolt fel külön kategorizált tényállásokat, de a szöveg szerint a csempészet mint szándékos nyerészkedési céllal, hatósági engedély nélkül, nem hivatásszerűen végzett kereskedelmi tevékenység, kihágásként, büntetendőnek minősült.49 Ahogy a háború után változott az árdrágítás problémája, úgy változott a törvényi szabályozás is.50 598
