Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN változó szocioökonómiai adottságai, illetve az új nemzetállami és államközi keretek között? Milyen büntetőjogi szabályok vonatkoztak az illegális, gazdasági célú határátlépésre? Végül pedig, hogy miként válhatott a csempészet, illetve a zöldhatár tiltott átlépése a határ okozta elzártság enyhítésére tett kísérletté? Kölcsönös függőség vagy egymás mellett létezés? Közismert, hogy a Monarchia felbomlásáig a gyakori politikai és gazdasági jellegű viták ellenére a két társország közötti kül- és belpolitikai érdekközösség, illetve a gazdasági prosperitás tudata erősebb volt, mint az államközösséget széthúzó tendenciák. A közös birodalmi lét ugyan nem múlt el nyomtalanul,11 de a világháború utáni osztrák-magyar kapcsolatokat területi viták terhelték, illetve átmenetileg a két ország politikai fejlődésében is az eltérések domináltak.12 Az 1920-as évek közepére azonban már - a sérelmek kölcsönös hangoztatása és a problémák eszkalálódása után — egyre inkább a gazdasági szálak rekonstruálása, illetve az államközi kapcsolatok konszolidálása élvezett prioritást. Ez a makroszinten már részleteiben elemzett folyamat mikroléptékben, vagyis az osztrákmagyar határtérség évtizedes, intenzív interregionális kapcsolatainak vizsgálatán keresztül közvetlenebbül megragadható. 11 Carlo Moos: Habsburg post mortem. Betrachtungen zum Weiterleben der Habsburgermonarchie. Wien 2016. 12 Mürber Ibolya: Az osztrák és a magyar válságkezelés 1918-1920. Hasonlóságok és különbségek a közös birodalom összeomlását követően. Századok 152. (2018) 1294-1295. 13 Oscar J. Martinez: Dynamics of Border Interaction: New approaches to border analysis. In: Global Boundaries World Boundaries. Ed. Clive H. Schoefield. London-New York 1994. 1-15.; Hardi Tamas: Államhatárokon átnyúló régiók formálódása. Magyar Tudomány 49. (2004) 991-1001. Oscar Martínez a határrégiók (borderlands) kapcsolatának minősége szerint négy kategóriát különített el egymástól, melyek megalkotása során a határ nyitott és zárt jellegét, vagyis a szomszédos határrégiók közötti átjárhatóságot, valamint a határt használók (állam/helyi lakosság) közötti konfliktus-kontaktus mértékét vette figyelembe. A martínezi modell az elszigetelődés és összekapcsolódás skáláján - szem előtt tartva a szomszédos térségek történeti, földrajzi, térszerkezeti, szocioökonómiai karakterét, a határ pillanatnyi politikai, ideológiai jelentőségét és a lakosság mentális határképét — elidegenített (alienated), egymás mellett egyidejűleg létező (co-existeni), kölcsönösen együttműködő/egymástól függő (interde pendent), illetve integrálódott (integrated) határrégiókat különböztet meg.13 Ezt az elméleti modellt alapul véve az osztrák—magyar határtérség a Monarchia évtizedei alatt az interdependent borderlands és az integrated borderlands keveré kének jellegét mutatta. Az 1754 óta létező osztrák—magyar belső vámhatárokat 589
