Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
SÁFRÁNY TÍMEA Elsőként a kezdő pozíciókat elemeztem a vizsgálatba bevont 74 személynél. A táblázatból az a következtetés vonható le, hogy az esküdti, alszolgabírói, alügyészi és levéltárnoki pozíció belépő kategóriának számított, míg az aljegyzői hivatalt azonos számban foglalták el azok a személyek, akiknek nem volt hivatali előéletük, illetve azok, akik korábban már hivatalnokoskodtak. A főadószedői, főjegyzői, főügyészi és főszolgabírói hivatalokat viszont szinte kizárólag előzetes hivatalnokoskodás után foglalták el, ami a szakszerűsödés irányába mutat. Főjegyző többnyire a korábbi aljegyző vagy alszolgabíró lett, a főügyész a korábbi alügyész vagy alszolgabíró, míg a főszolgabíró zömmel a korábbi alszolgabíró vagy alügyész lett. Szíjártó ezt profeszszionalizációs típusú hivatali előrelépésnek nevezi.70 A fizetéses táblabírói tisztséget többnyire hivatali előzménnyel töltötték be. Békés megyében kezdő hivatalnak számított az aljegyzői, a főügyészi, az alügyészi, az esküdti és a számvevői hivatal.71 70 Szíjártó M. L: Hivatali karrierek i. m. 1288. 71 Sebők R: Hivatalviselési stratégiák i. m. 313-314. Sebők a vizsgálatot 1715 és 1848 között végezte el. 72 A táblázatban az 1825 és 1848 között hivatalt viselt személyek teljes pályáját rögzítettem. Az 1825 előtt betöltött hivatalaikat is figyelembe vettem, hiszen csak így lehetett a teljes pályájukat átfogóan vizsgálni. Minden egyes személy minden egyes hivatali elmozdulását jelöltem, függetlenül attól, hogy az előrelépés vagy esetleg visszalépés volt a hivatali ranglétrán. Nem vettem figyelembe a megszakításokat, tehát ha valakit egy tisztújításon nem erősítettek meg a korábbi hivatalában, vagy más hivatalra jelölték, de azt sem kapta meg, majd a következő restauráción újra hivatalt szerzett, akkor a korábban betöltött tisztségétől számítottam a továbblépést. Ha valakit újraválasztottak, vagy ugyanazon pozíciójában választották meg többször is követnek, nem jelöltem többször. 73 Az 1848-ban hivatalba lépő személyek minden egyes tisztségnél kissé módosítják az eredményeket, mert hiányzik ezen hivatali pályák további vizsgálata. A nagyobb létszám az esküdti hivatalnál olyan mértékben befolyásolja az eredményt, hogy indokolt erre külön felhívni a figyelmet. 1848-ban öt új személy került az esküdtek közé, akik így a tovább nem lépők kategóriájába kerültek, mivel pályájuk 1848 utáni alakulását már nem követtem. 74 ifj. Beliczay Pál, Beniczky András, ifj. Beniczky Miklós, Bogyó Mihály, Kamocsay Sándor, Kaszap József, Kókay István, Kolumbán Ferenc, Mikecz Lajos, Müller József, Müller Lajos, Szomor József, Vidovich Imre. 75 ifj. Beliczay Pál esküdtből útibiztos lett, s ugyan a biztosi hivatal nem szerepel a táblázatban, de mivel elmozdulás történt, ezért őt ebbe a kategóriába soroltam. MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 593/1843. A belépő szintek elemzésével együtt érdemes a tisztviselők teljes karrier útját is megvizsgálni és az eredményeket együtt értelmezni. (3. táblázat)72 A 2. és 3. táblázat segítségével a Csongrád megyei hivatali karrierek jobban áttekinthetőek. A 3. táblázatból kitűnik, hogy a belépő kategóriákból milyen továbblépési lehetőségek adódtak, hogyan lehetett a magasabb pozíciókat elérni. Az esküdti hivatalt vizsgálva látható, hogy a 29 esküdt közül 16 nem lépett tovább, átlagosan 4 évig töltötték be ezt a tisztséget.73 13-an azonban továbbléptek, mindegyikük olyan családból került ki, amely több tisztviselőt is adott a megyének.74 Az esküdti pozícióból zömmel az aladószedői és a táblabírói tisztségbe lehetett bekerülni.75 Ebből a hivatalból indulva egy személy ért el magasabb, főszolgabírói tisztséget, hárman táblabírók lettek, ennél magasabb hivatalba azonban 549
