Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
SÁFRÁNY TÍMEA alispán, Babarczy Imre fiát. A tiszáninneni járásban Vidovich Imre korábbi alszolgabíró 188, Vály András 14, Oexel Mihály 509 szavazatot kapott, s lett ezzel a járás új alszolgabírója. Babarczy és Vidovich nemcsak az alszolgabírói hivatal, hanem a főszolgabírói hivatal jelöltjei között is ott volt, de a főszolgabírókat közfelkiáltással, a korábban hivatalban lévők megerősítésével választották meg. A három voksolás szavazatait összeadva az látható, hogy leginkább a tiszántúli alszolgabírói tisztség keltette fel a voksolók érdeklődését, mivel arra a tisztségre 782-en szavaztak, a másik alszolgabírói hivatalra 711-en, a főügyészire 709-en. A három hivatalát vesztett személy közül ketten - Babarczy Antal későbbi helytartótanácsi titkár, majd tanácsos, valamint Vidovich Imre - a konzervatív eszméket pártolták, feltételezhető, hogy a megyében ekkor a haladó szellemiségűek kerültek túlsúlyba, s ennek következményeként váltották le őket. Ezt megerősíti Vidovich Imre levele is, amelyet a tisztújítás után írt. A levél címzettje a gróf Károlyi család egyik alkalmazottja, direktora. Vidovich a levélben kifejtette, hogy a „múlt hó 21én tartatott Tisztujjitó Szék alkalmával a mindeneken uralkodni kívánó vad természetnek csupán azon okból mivel a Mlságos Gróf Károlyi Nemzetség és annak tisztsége eránti vonzódásomat mindenkor bő mértékben ki mutattam, hogy sérthetetlen becsülletemet, meg sérteni nem hagytam, s’ hogy a túlságosok elveivel nem osztoztam, a vad természetnek mondám, martalékjába lettem, mert hivatalomtól, a nélkül hogy arra alkalmatlannak lenni találtattam volna, meg fosztattam.”53 53 MNL OL P 398. Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, Károlyi-levéltár, Károlyi család nemzetségi levéltára, Károlyi család, Missiles (a továbbiakban: P 398) Nr. 80242. Vidovich Imre 1838. dec. 8-án, Csongrádon kelt levele. 54 MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 593/1843. 55 MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 197/1846. 56 Temesváry Istvánra lásd PálmányB.: A reformkori i. m. I. 1198-1199. Bene Józsefre Uö.: A reformkori i. m. I. 817-819. A tisztújításról: Budapesti Híradó, 1846. április 30. 289. és 1846. május 12. 320.; Pesti Hírlap, 1846. május 7. 311. A következő tisztújításon, 1843-ban az alügyészi pozíció elnyeréséhez volt szükség szavazásra, de a jegyzőkönyv csak a voksolás tényét rögzítette, a szavazatszámokat nem.54 Az 1846-os restauráción az alispán megválasztásakor rendeltek el voksolást.55 Kárász Benjámin korábbi alispán 70 szavazattal kapott kevesebbet, mint frissen megválasztott utóda, a 649 voksot szerző Temesváry István, míg a harmadik jelöltre, Kiss Dánielre mindössze hárman szavaztak. Ezzel a megye elvesztette szabadelvű alispánját, s a helyére az adminisztrátorral, Bene Józseffel azonos elveket valló Temesváry István került.56 A tisztviselői kar mobilitásának vizsgálatában Dominkovits Péter módszerét alkalmaztam, aki egy táblázat segítségével elemezte Győr vármegye 1816 és 1848 543
