Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
SÁFRÁNY TÍMEA tiszt újításról készült szabályzatokban rendelkeztek, amelyeket az 1822-es, az 1825- ös, az 1838-as és az 1843-as restaurációra készülve állítottak össze. Az 1822. április 23-ai megyei közgyűlés határozata szerint másnap ült össze az a bizottság, amely előkészítette a tisztújítást, rendelkezett a nemesek összeírásáról és a szavazás módjáról.17 Mivel az általuk hozott rendelkezések alapvetően meghatározták a következő időszak restaurációit, a tervezetet részletesen ismertetem. Az 1825-ös: MNL CsML SzL IV. A. 3. b. 716/1825. A jegyzék a tiszántúli járásba tartozó Fábiánsebestyén, Derekegyháza, Tés, Szentes, Szegvár, Mindszent és Anyás összeírását tartalmazza. Az 1829-es: MNL CsML SzL IV. A. 3. b. 1188/1829. Az 1843-as: MNL CsML SzL XV. 41.436/1843. csongrádi kerület (Csongrád városa, Csany és Kistelek), 437/1843. szentesi kerület (Szentes, Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Tés, Mindszent, Anyás), 438/1843. vásárhelyi kerület (Hódmezővásárhely, Sámson), 439/1843 (Szegvár). Az 1835-ös, az 1838-as és az 1846-os tisztújítások előtt készített összeírásokat nem találtam meg a megye levéltárában. 1848-ban feltételezhetően nem is készült összeírás. 17 MNL CsML SzL IV. A. 3. b. 379/1822. Az elkészült szabályzat három részre tagolódott: az első részben kijelölték, hogy kik rendelkezhetnek szavazati joggal, a másodikban meghatározták a szavazás módját, míg az utolsóban a megyei nemesség összeírásáról rendelkeztek. Szavazati jogot kapott minden egyházi és világi nemes, legyen az birtokos vagy birtoktalan, és kaptak azok is, akiknek nem volt kihirdetve a nemessége, de az köztudomásúnak számított a megyében, illetve azok a személyek, akik állított nemességüknek szabadságát háborítatlanul bírták, kivéve a gyámi vagy szülői hatalom alatt állókat. Voksolhattak azok a nemesek is, akik nem a megyében éltek, de birtokkal rendelkeztek annak területén, valamint az eddig felsorolt nemes férfiak özvegyei is élhettek szavazati jogukkal. Szavazhattak a nemes családok 24. életévüket betöltött fiú gyermekei, illetve azok a 24 évnél fiatalabb férfiak, akik közhivatalt viseltek vagy külön családban éltek. Minden katolikus pap vagy káplán, függetlenül attól, hogy nemtelenként született. Szavazhattak a nemes árvák gyámjai vagy gondviselői, s egy szavazattal rendelkezett Szeged szabad királyi város küldöttje is. Fogságban vagy kezesség alatt szabadon lévő nemes rabok nem voksolhattak. Emellett a prímás, a váci püspök és káptalan, a kalocsai érsek és a Csanádi püspök, valamint a kamara is rendelkezett egy-egy vokssal. Azok, akik nem tudtak részt venni a tisztújításon, képviselőik révén is voksolhattak, azonban a képviselő csak nemes ember lehetett, és két távollévő nemesnél többet nem képviselhetett. A megbízólevelek csak az adott tisztújításra szólhattak, és a helybeli szolgabírónak kellett aláírnia. Ha a megbízó személy nem a megyében lakott, akkor az illetékes megye alispánjának kellett igazolnia hitelességét. A megbízóleveleket a tisztújítást megelőző napon az arra kijelölt bizottságnak kellett bemutatni. A tisztújírási statútum következő részében meghatározták a választás módját. A tervezet 16. pontjában rögzítették, hogy a voksolásról hozott 1819. évi rendelkezés mind a nemesek, mind a főispán addig gyakorolt szokását sérti, ezért 535
