Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
TISZTÚJÍTÁSOK ÉS TISZTVISELŐI KARRIE RUTÁK A REFORMKORI CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN Dominkovits Péter vizsgálta Győr vármegye tisztikarát a reformkorban, és szintén egy-egy reformkori Pest megyei hivatali karriert rekonstruált Berényiné Kovács Gyöngyi is.4 4 Dominkovits Péter: Hivatalviselő nemesek, hivatali pályák Győr vármegye tisztikarában 1816-1848. Levéltári Szemle. 41. (1991) 1. sz. 3-18. Tanulmánya végén az általa vizsgált periódus archontológiáját is közreadja.; BerényinéKovács Gyöngyi: Pest megyei köznemesi hivatali karrier a reformkorban. Szentkirályi László és Szentkirályi Móric tisztségei Pest-Pilis-Solt vármegye tisztikarában. A Pest Megyei Levéltár 2009. november 26-ai tudományos ülésén elhangzott előadás szerkesztett és adatárral kiegészített változata. ( https://bit.ly/3qyjSgQ , letöltés 2020. aug. 11.) 5 Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia I. In: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis 29. Szerk. Fitz Jenő - Török Gyula Székesfehérvár 2000. 137-157.; Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II. In: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis 30. Szerk. Fitz Jenő - Török Gyula. Székesfehérvár 2001. 77-99.; Gálocsy Zoltán: Ung vármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. Szerk. Csatáry György. Bp.-Beregszász 2000.; Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg 2000.; Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. Gyula 2009.; Heves megye történeti archontológiája (1681-) 1687-2000. Szerk. Bán Péter. Eger 2011.; Pest megye archontológiája a kezdetektől 2016-ig. Szerk. Schramek László. Bp. 2016. ( https://bit.ly/3LeOPOO , letöltés: 2020. aug. 11.) 6 Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950. Szentes 1986. 175-176. 7 Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története II. Bp. 1898. 191., 195-197. A reformkori megyei tisztviselők hivatalviselési stratégiáinak vizsgálatát megnehezíti, hogy ebből az időszakból igen kevés archontológia áll a kutatók rendelkezésére.5 Kutatásom célja, hogy Csongrád megye reformkori közéletének alaposabb megismeréséhez összeállítsam a korszak tisztviselőinek méltóságsorát, majd Dominkovits Péter, Sebők Richárd és Szíjártó M. István módszertanát követve elemezzem a tisztújírásokat és a hivatalviselési stratégiákat. A vizsgálat eredményeként felvázolhatok a csongrádi karrierutak, és összevethetőek a már elkészült kutatásokkal. Tanulmányomban elsőként Csongrád megye tisztújítási szabályozásait és a megye közigazgatását tekintem át, ezt a tisztújítások átfogó vizsgálata, majd a karrierutak elemzése követi. A megye közigazgatása és tisztújítási rendszabályozásai Csongrád megye a török kiűzése után az 1715. évi 92. törvénycikk rendelkezése szerint alakult újjá. A megyei közgyűlés 1760-ban kettéosztotta a megyét, a tiszántúli és tiszáninneni járásra, az előbbiben az egyik szolgabírónak Hódmezővásárhelyen, a másiknak Szentesen, az utóbbiban egyiknek Szegeden, a másiknak Csongrádon kellett laknia. Az esküdtek a hódmezővásárhelyi, szentesi, szegedi és csongrádi kerületben dolgoztak.6 Csongrád megye különállása II. József rendelete értelmében 1785 és 1790 között megszűnt, egyesült Békés és Csanád megyével. II. József halála után az ismét önállóvá váló megye első közgyűlését és tisztújítását 1790-ben tartotta meg.7 532
