Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON Ebből pedig egyenesen következik, hogy a március 8-ai választás távolról sem volt olyan szabad, mint azt Dlugosz elbeszélése sugallja. Valójában Olesnicki püspök, felhasználva a sértett Borbálát és magyar híveit, az oszmán fenyegetéssel zsarolva gyakorlatilag ráerőszakolta a vonakodó magyar urakra Ulászlót. Ehelyütt nem lesz haszontalan emlékeztetni egy további elhanyagolt körülményre. Dlugosz szerint fia születése után Erzsébet haladéktalanul futárt küldött a lengyel udvarban tárgyaló főurak után, aki valamikor a hónap végén érkezett Krakkóba. A hírre, hogy a királyné fiút szült, akkora vihar támadt Ulászló és tanácsosainak lelkében, hogy az egész magyarországi vállalkozás elvetése mellett döntöttek. Ekkor azonban a magyar követek bemutatták a „királyné és az ország” világos rendelkezését arra az esetre is, ha Erzsébetnek fia születne.170 A lengyel krónikás elbeszélése tehát azt sejteti, hogy a lengyel kormány ekkor szembesült először a lehetőséggel, hogy Erzsébetnek akár fia is születhet, ami önmagában is furcsa, ráadásul két fejezettel korábban maga Dlugosz állította, hogy a magyar követek azzal az utasítással indultak útnak Budáról, hogy Ulászlót akkor is meg kell választaniuk, ha Erzsébet fiút szül.171 Különös lenne, ha erre a lehetőségre a lengyelek két hónapon keresztül nem gondoltak volna. A helyzet az, hogy a lengyel krónikás itt is finoman csúsztat. Kottanerné elbeszéléséből tudjuk ugyanis, hogy a magyar követek még Krakkóba érkezésük előtt értesültek László születéséről.172 Nem tudjuk, hol jártak ekkor, de tekintve, hogy László a február 21-ről 22-re virradó éjszakán jött világra Komáromban, a követek pedig már 18-án Bártfán voltak, a futár mégis utolérte őket Krakkó előtt, egyértelműnek tűnik, hogy továbbra sem törték össze magukat a sietségtől. Ebből adódik a következtetés, hogy mindenképpen meg akarták várni Erzsébet szülését, az egyre nyilvánvalóbb oszmán fenyegetés ellenére, ami megint csak annak jele, hogy nem készültek mindenáron Ulászló megválasztására. Krakkóba érkezve aztán a török követ jelenléte nyilvánvalóvá tehette számukra, hogy nincs más választásuk. 170 „plenum et singulare mandatum regine et regni ” - Dlugosz 213. 171 „Non obstante eciam si filius ex ea [tudniillik Erzsébetnek - P. T.) nasceretur” - Uo. 211 172 A korona elrablása i. m. 34.: a magyar követek a hír ellenére „továbbmentek a lengyel királyhoz”, amit bajosan tehettek volna meg, ha már Krakkóban vannak. Összefoglalás Luxemburgi Zsigmond halálakor a kijelölt trónörökös a császár-király egyetlen leánya, Erzsébet volt, nem pedig ennek férje, Habsburg Albert. A Habsburg herceget a magyar politikai elit nem akarta uralkodójának, és hogy miért nem, ezt senki nem fogalmazta meg olyan pontosan, mint Enea Silvio Piccolomini Albert római királlyá választása kapcsán. Szerinte a magyar főurak ekkor (1438 márciusában) 500
