Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS miért időzött Pálóci László (volt) udvarmester még február 6-án és 8-án is családi birtokán, Helmecen.158 158 A zichy és vásonkeöi gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára IX. Szerk. Kammerer Ernő. Bp. 1899. 3. 159 A korona elrablása i. m. 16. 160 „quod [tudniillik a delegáció - P. T.] et si nobis invitis accidit, non potuimus tarnen ipsorum dominorum et fratrum nostrorum voluntati in hac parte repugnare” - DF 228660. Hiányos regesztáját lásd Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. Szeged 1931. 122. 161 „antequam huiusmodi iter ad ipsum dominum regem Polonie iuxta premissam deputationem perficeremus, proposuimus, quomodo voluerimus super rebus agendis cum f(ratribus) v(estris) [...] certos tractatus deducere”. Sietségnek azonban ezután sincs nyoma, hiszen Pálócinak aligha volt szüksége kilenc napra ahhoz, hogy a Zemplén megyei Helmecről eljusson az Abaúj megyei Kassára. A tétovázás okát alighanem joggal keressük abban, hogy a követek távozása után Erzsébet elhagyta Visegrádot, és Komáromban, saját birtokán telepedett le. Ezzel gyakorlatilag kivonta magát a magyar főurak befolyása alól, és világosan jelezte, hogy a továbbiakban nem óhajt együttműködni velük. Az a saját szempontjából logikus lépés, hogy rokona, Ciliéi Ulrik védőszárnyai alá húzódott, az események alakulásában csak olaj lehetett a tűzre.159 Erzsébet „menekülésének” híre nyilván hamarosan eljutott a delegátusokhoz, és új helyzet elé állította őket. Zavarukat elég híven tükrözi az a levél, amelyet február 17-én küldtek szét Kassáról számos címzettnek, minden bizonnyal az észak-magyarországi városoknak, főuraknak és talán megyéknek. A levél mindjárt azzal az állítással kezdődik, hogy bár a januári megbízás akaratuk ellenére történt, nem tudtak ellenállni a gyűlésen résztvevő urak és atyafiaik akaratának.160 Hogy az ellenzés Ulászló személyére vonatkozott, vagy egyáltalán nem akartak egyelőre királyt választani, nem tudjuk. Az viszont bizonyos, hogy indulásuk előtt mindenképpen szélesebb körben akartak egyeztetni, egyebek mellett jelen levelük címzettjeivel.161 Ez mutatja, hogy a megbízás mögötti politikai konszenzust távolról sem tekintették teljesnek — vagyis aligha érezték magukat felhatalmazva arra, hogy adott esetben Ulászlót Magyarország királyává válasszák. Most viszont, így folytatódik a levél, tekintettel az ország nagy szükségére, „amelyet az ellenségei mindenfelől támadnak”, kénytelenek haladéktalanul folytatni útjukat, ezért, nem akarván további időt veszíteni, Perényi János volt lovászmestert bízták meg azzal, hogy tájékoztassa őket terveikről. Ezért, amint „országunk dolgai jól elrendeződtek az említett lengyel királlyal, és létrejött vele a remélt egyezség”, ezt haladéktalanul hírül fogják adni Petényinek, akinek parancsára rögtön jöjjenek majd Kassára, és tegyenek utasítása szerint „az ország javára”. A levélből világosan kiderül, hogy januárban az Ulászló meghívása melletti döntés korántsem élvezett jelentős többséget, és maguk a követek sem érezték 497
