Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON lévő uradalmak nagy része ugyanis már 1438 márciusában mások birtokába került, miután Albert Budán arra kényszerítette anyósát, hogy öt vár kivételével minden más kezén lévő erősséget adjon át. Trencsént és a Vág menti várakat a király azonnal Ciliéi Ulrik grófra ruházta, „ami egészen a magyarok ellenére történt, de a király így akarta.”81 Más, kevésbé jelentősnek tűnő, de azért említést érdemlő változások ugyancsak történtek már 1439 előtt is. Dédest még korábban, rögvest Budára érkezése után adományozta Albert a Pálóciaknak.82 Drégely vára, amelyet a jegyzék még Hatnai Pán László kezén említ honor címén, 1438 februárjában már Pálóci György érsek és az esztergomi érsekség birtokában volt, Újvárt pedig márciusban adományozta Albert birodalmi főkancellárjának, Kaspar Schlicknek. 83 A jegyzék — legalábbis eredeti formájában — eszerint az 1438. február-március előtti állapotot tükrözheti.84 81 Wostry, W: Albrecht IL i. m. II. 161-162. A fejregesztában tévesen áll 1438 helyett 1439. Zólyomban 1438 végén már Erzsébet parancsolt: DF 268922., zólyomi ispánja Berzevici Pohárnok István volt királynéi udvarmester: DF 249921. Ugyanekkor adományozta el Erzsébet a várjegyzékben ugyancsak Borbála kezén összeírt Füleket: DL 38655. 82 DL 13151. 83 DF 248261.; Neumann Tibor: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása 1452-ből. In: Honoris causa i. m. 196. 63. jegyz. 84 Hunyadi János kormányzó 1451. évi oklevele szerint Albert a koronázása idején {tempore sue coronacionis) Hunyadi kérésére adományozta a várjegyzék szerint Tallóci Matkó kezén lévő Drankó várat a Csornaiaknak és Bizerei Miklósnak. Erről nem maradt fenn oklevél, bár a kormányzó, a saját állítása szerint, jól emlékezett a saját kérelmére {de qua nostra peticione et nos hene recordamur). Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története III. Bp. 1878. 58. 85 Engel P: Királyi hatalom i. m. 195. 86 DL 88125., DL 24530. 87 DF 282978., DF 211034. Már a helyes időponttal lásd Engel P: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 284. Más adatok ugyanakkor még korábbi dátumot sejtetnek. Az már Engelnek is feltűnt, hogy „a jegyzék, úgy látszik, nem vesz tudomást azokról a változásokról, amelyek a Zsigmond halálát megelőző egy-két hónapban történtek”.85 Engel két ilyen esetet említett. Az egyik, Döbröközé (Debregeszt), valójában nem tekinthető „rendszeridegennek” A várat Zsigmond 1437 szeptemberében valóban elzálogosította Újvári Tamásnak 3000 forintért, amit az alsó részeken harcoló Szentmiklósi Pongrácnak utalt ki, de azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a zálogbirtokos Bárfai István kifizeti az összeget, megtarthatja a várat. Es pontosan ez történt: Bárfai ura, Rozgonyi István segítségével, aki 2000 forintot adott neki, kifizette a pénzt Pongrácnak, és a jegyzék ezért tüntette fel, helyesen, Döbröközt az ő - tudniillik Bárfai István - kezén.86 A másik változás, jelesül Bolondóc eladományozása, annál inkább figyelemre méltó, mivel nem is egy-két hónappal a császár halála előtt történt, mint azt Engel vélte, hanem a Zsigmond halála előtti napon, december 8-án.87 Az uradalmat, amelyet a jegyzék még Stibor 480
