Századok – 2022

2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága

PÁLOS FALVI TAMÁS majd császárnéval.14 Tudjuk továbbá, hogy Rénold később szoros kapcsolatban állt Ciliéi Ultikkal, Borbála unokaöccsével, és a kapcsolat korábbra nyúlhatott vissza.15 14 Engel P: Királyi hatalom és arisztokrácia i. m. 72. 15 Ciliéi 1440. novemberi oklevele szerint „nos ipsum Rynoldum a primevo iuventutis sue flóré sin­­gulari affectionis dilectione amplexati sumus” - DL 13590. 16 Engel P: Királyi hatalom és arisztokrácia i. m. 74-75. 17 Daniela. Dvoráková: Barbara von Cilii. Die Schwarze Königin (1392-1451). Frankfurt am Main- Bratislava 2017. 252. 18 Dlugosz 141-142. 19 Sroka, S. A.: I. Ulászló i. m. 129. Ahhoz kétség sem férhet, hogy Albertnek — és még inkább feleségének, Erzsébetnek, Borbála leányának — útjában volt a császárné, akit hatalmas felvi­déki birtokai, köztük a bányavárosokkal, Zsigmond adományából, élethosszig­lan illettek meg.16 Ezzel nyilván maga Borbála is tisztában volt, amint azzal is, hogy Albertnek nem lesz módja feleségét megfelelő nagyságú birtokokkal ellátni, hacsak anyósától valamilyen módon el nem tudja venni az övéit. Ebből viszont az következik, hogy Borbálának adott esetben érdekében állhatott volna a len­gyel házasság, hiszen Ulászlótól — cserébe azért, hogy kezével megnyitotta szá­mára az utat a magyar trónra - joggal várhatta volna el, hogy érintetlenül hagyja magyarországi birtokait. Azt kétségtelenül nem állítják a kortárs források, hogy maga Borbála akart volna hozzámenni Ulászlóhoz — ilyen híresztelések először az 1450-es évek második felében, vagyis a császárné halála (1451) után jelentek meg, ráadásul a Cilleiekkel szélsőségesen ellenséges Enea Silvio Piccolomini és az őt követő szerzők tollából.17 Ebből azonban hiba volna feltétlenül arra követ­keztetni, hogy efféle tervek nem is létezhettek, különösen annak fényében, hogy a Habsburg (Ciliéi)—Jagelló házasság gondolata viszont egyértelműen felmerült már Zsigmond halála előtt is. Természetesen nem Borbála volt e házassági ter­vek szereplője, hanem unokái: Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet leányai, Anna (sz. 1432) és Erzsébet (sz. 1437) hercegnők. Hogy pontosan mikor és milyen formában merült fel először a Habsburg— Jagelló dinasztikus házasság gondolata, nem egyértelmű. Az első kapcsolatfelvé­telről egyedül Dlugosz tudósít, a rá jellemző megbízhatatlan formában. Szerinte III. Ulászló koronázása (1434. július) után a kiskorú király tanácsosai követeket menesztettek Zsigmond császárhoz, feleségül kérve Ulászló számára a császár az idő szerint egyetlen unokáját, Habsburg Annát.18 A történet hitelében eddig a pontig nem volna okunk kételkedni, már csak azért sem, mert Ulászló herceg törvényes születésével kapcsolatban kételyek merültek fel apja élemedett kora miatt,19 így könnyen elképzelhető volna, hogy egy gyors házassággal próbálták megszilárdítani a gyermekkirály helyzetét, egyben semlegesíteni Lengyelország 463

Next

/
Oldalképek
Tartalom