Századok – 2022
2022 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Besenyő János: Magyarország és a nyugat-szaharai válság (Búr Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM ható rendezés létrejöttét. A nagyok közé beszorult kis országra ez mérhetetlen szenvedést hoz. A szerző kinti feladatvégzése közben döbben rá, milyen cinikus játszma közepébe is csöppent. És éppen ez kölcsönöz könyvének olyan feszültséget, amit a cím alapján nem is várnánk. Pedig sokszor patikamérlegre kell tennie mondanivalóját, úgy kell fogalmaznia, hogy az objektivitását egy pillanatra se adja fel. Nagy előnye a kötetnek, hogy a konfliktus ENSZ-dokumentumait (csak felsorolásuk kilenc oldalt tesz ki!) a szerző a függelékben jól visszakereshetően szerepelteti. A legutolsó dokumentum keltezése 2019. április 1., így sikerült - a monografikus feldolgozás dacára - napjainkig vinni a történések fonalát. Igazi csemege várja az olvasót a kötet 60. oldalától. Már a fejezet címe is sokat ígérő: Az Osztrák—Magyar Monarchia gyarmati törekvései a mai Nyugat-Szahara területén. A recenzensnek módja volt a pécsi 2018-as Afrika-konferencián meghallgatni Besenyő János hasonló címmel tartott előadását. A világ minden tájáról összegyűlt előadók, az afrikanisztika felkent papjai és ígéretei mind nagy érdeklődéssel hallgatták a nekik is újdonságot jelentő beszámolót, amely az akkor frissen beszerzett dokumentumok feldolgozása alapján született. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeket a Bécsben őrzött levéltári anyagokat egy helyi professzor, Walter Sauer már korábban átnézte és tartalmukat kivonatosan ismertette (K. u. k. kolonial. Habsburgermonarchie und europäische Herrschaft in Afrika. Wien-Köln-Weimar 2007.), ám valamilyen okból, talán mert nem angolul íródott, talán mivel a szerző maga sem tulajdonított túlzott jelentőséget ennek a soha meg nem valósult tervnek, nem igazán került be a köztudatba. Besenyő könyvében viszont kiemelt helyet kap, s nem csak terjedelme okán. Lépésről lépésre követhetjük az Osztrák-Magyar Gyarmati Társaság, emellett a kettős monarchia lassú és bürokratikus államgépezetének, elsősorban a külügyminisztériumnak a tevékenységét az ügyben. Kiválóan szemlélteti mindez, hogyan és milyen lassan születtek meg a döntések Bécsben, valamint rámutat arra is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már a 19. század legvégén is Berlinhez fordult még egy ilyen nem központi kérdés ügyében is. A szerző arra is rámutat, hogy a minden részletében kidolgozott tervet nem Berlin, hanem Budapest futtatta zátonyra. Kiváló esettanulmány ez a Lajtán túli és inneni részek viszonyának bemutatására. Mivel a munka nem tanulmánykötet, amelyben az egymástól eltérő időben keletkezett írások óhatatlanul átfedésbe kerülnek, hangot kell adnom az ezzel kapcsolatos kritikámnak. Már A Habsburgokgyarmatosítási törekvései és az Újabb gyarmatosítási törekvések, felfedezöutak fejezetek címadásai nem a legszerencsésebbek (s még ennél is félrevezetőbb a Rio de Oro eladásának története című fejezet címe, amely valójában az el nem adásról szól), ám ennél kardinálisabb az a kérdés, hogy valóban szükséges-e az olvasó figyelmét, mondjuk, Sokotra szigetének tervezett, de ugyancsak meghiúsult gyarmatosításával terhelni? Önálló tanulmányként sokkal inkább betöltené küldetését a tartalmilag kétségkívül jól megírt két fejezet. Valamint egy kihagyott lehetőségre is felhívnám a figyelmet. A németek ugyanis nem csupán tárgyaltak, de ténylegesen vettek is a spanyoloktól területeket a spanyol-amerikai háborút követő hónapokban. Igaz, Besenyő is említi, hogy a németek nemcsak Rio de Oro, hanem a másik spanyol gyarmat, Fernando Poo területével kapcsolatosan is elővásárlási joggal rendelkeztek, de azt már nem mondja el, hogy az 1899. február 12-én kötött szerződés értelmében a Guam nélkül értékét vesztett Mariana-szigetek, a Karolina-szigetek, valamint Palau 25 millió pezeta kifizetése után Madridtól Berlinhez kerültek. Az időben egymással párhuzamosan zajló két ügy összehasonlítása ebben a kötetben elmaradt, igaz, a téma kifejtése később még pótolható. A Magyar önkéntesek a Spanyol Idegenlégióban című fejezet további új kutatási eredményeket tartalmaz még az adott területen otthonosan mozgók számára is. A vizsgálat mélységéről árulkodik a nyugat-szaharai kérdésről a magyar levéltári forrásokban fellelhető információk teljességre törekvő feldolgozása. Bepillantást kapunk abba, hogyan is működtek a dolgok hazánkban például a szovjet befolyás idején, ki mit tudhatott a magyar diplomácia számára távoli 448
