Századok – 2022

2022 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Leslie Waters: Borders on the Move. Territorial Change and Ethnic Cleansing in the Hungarian–Slovak Borderlands, 1938–1948 (Egry Gábor)

TÖRTÉNETI IRODALOM előtt tartó szereplőnek a romániai magyar politikai életben? Az erre adható válasz természete­sen a különböző működési periódusaitól függően változik. Főcze János monográfiája az ese­ményeket nemzetközi kontextusba helyezve, 300 oldal terjedelemben ad kimerítő választ erre a kérdésre. Both Noémi Zsuzsanna Leslie Waters BORDERS ON THE MOVE Territorial Change and Ethnic Cleansing in the Hungarian-Slovak Borderlands, 1938-1948 (Rochester Studies in East and Central Europe) University of Rochester Press, Rochester, NY 2020. 246 oldal Mikor van értelme jól ismert történeteket újra elmondani? Mire jó egy új könyv, ha nem mond újat a történelem úgynevezett nagy eseményeiről? Mi a szerepe a történetírásban az elbe­szélésmódnak, szerkezetnek, narratívának? Ezek és hasonló kérdések sorjázhatnak a fejünkben, amikor letesszük Leslie Waters könyvét a magyar—szlovák határvidékről, vagyis nagyjából arról a területről, amely az 1938. november 2-ai első bécsi döntéssel került vissza Magyarországhoz. Waters - aki alaposan átdolgozta Berend T. Iván témavezetésével készült disszertációját, amíg könyv lett belőle - nem ásott elő semmit a második világháború nagy eseményeiről, nem talált a tudásunkat átíró új adatokat a holokausztról és a csehszlovák-magyar lakosságcseréről, és nem írja át Magyarország világháborús részvételének értelmezését sem. Tulajdonképpen még a szakmát és a közönséget megmozgató nagy vitákat is alig érinti, egyfajta jó értelemben vett magától értetődőséggel kezeli azt a tág történeti kontextust, amelybe aztán beilleszti egy lénye­gében a történelem esetlegessége révén létrejött földrajzi fogalom és aztán régió (az úgynevezett „visszatért Felvidék”, majd mára csak Felvidék) egy évtizedét. A kötet elsődleges témája az a tíz év, amit Waters a „felfordulás évtizedének” nevez, amikor a „nomád” (vagyis a társadalom feje felett elmozduló) határ és a nyomában járó állami, gazdasá­gi, társadalmi és politikai változások jelentős mértékben megváltoztatják a társadalmat. A szer­ző mindenekelőtt azt mutatja be, hogy miként hatott egymásra kölcsönösen a visszacsatolt (határ)vidék társadalma és az állam. E könyv ettől még nem egyedi munka, hiszen fő témái - az etnikai összetétel megváltoztatása, a zsidóellenes intézkedések és a holokauszt, a lakosság­csere -jól illeszkednek a népirtással, etnikai tisztogatással, kitelepítéssel foglalkozó irodalomba (például: Norman Naimark: Fires of Hatred. Ethnic Cleansing in Twentieth Century Europe. Cambridge-London 2002.; Timothy Snyder: Bloodlands. Europe Bteween Hitler and Stalin. New York 2010.; Philipp Ther: The Dark Side of Nation-States. Ethnic Cleansing in Modern Europe. New York-London 2014.), a magyar-szlovák kontextualizálással mintha Holly Case-t követné (Between States. The Transylvanian Question and the European Idea during WWII. Stanford 2009.) és egészítené ki, a kiterjedt lokális elemzés pedig nem csupán az utóbbit idézi, hanem mindenekelőtt a szlovákiai magyar történetírást, elsősorban a kötetben is sokat idézett Simon Attila munkáit (például Magyar idők a Felvidéken [1938-1945]. Az első bécsi dön­tés és következményei. Bp. 2014.). Ugyanakkor Waters számára nem ez a történet elsődleges 443 SZÁZADOK 1^6. (2022) 2. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom