Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA az a rongy király is, baszom az anyja Istenét.”97 E szavakból kitűnik, hogy az elkövető az uralkodót az urak világához tartozónak tekintette, aki szintén haszonélvezője a parasztság „kizsákmányolásának”. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen jellegű nézetek kialakulására hatottak-e a korszak agrárszocialista eszméi. 97 BFLVII.l.d. IV. 0648/1899. 98 Kiss László: Népi kultúra és forradalmiság. A századforduló agrárszocialista mozgalmának sajátosságairól. Szofi. Szociológiai Figyelő 4. (2000) 1-2. sz. 53-66. 99 Nagy Dezső: A magyar agrárszocialista mozgalmak költészete (1890-1914). Bp. 1980. 40. 100 Erről bővebben lásd Farkas József: „Ne legyen többé se úr, se szolga!.” Az agrárszocialisták eszmevilága. Bp. 1989. 101 Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-1898-ban. Pécs 1982. 434. 102 Uo. 436 103 Uo. 104 Czech, P.: Der Kaiser ist ein Lump und Spitzbube i. m. 181-187. Az agrárszocialisták eszmeiségébe a szocialista nézetrendszernek azok az elemei kerültek át, amelyek összeegyeztethetők voltak a paraszti mentalitással és politikai hagyományokkal, így lehetséges, hogy a mozgalom folklórjában tradicionális motívumként például felbukkant a jó királyba vetett hit.98 Ám e mozgalmak uralkodóképét ellentmondásossá tette a népi egyenlőségtudat párhuzamos jelenléte az eszmerendszerben: az agrárszocialista dalokban például azt a motívumot találjuk meg, hogy minden ember egyenlő, és ez alól az uralkodó sem kivétel.99 Ügy véljük, hogy inkább ehhez hasonló gondolati világ befolyásolhatta Szabó Sámuel nézetét az uralkodóról. Fontos hangsúlyozni, hogy az agrárszocialisták gondolati világa eltéréseket mutathatott egyes területeken a gazdasági és társadalmi különbségek következtében.100 Az 1898-as, Baranya megyei megmozdulások idején például, amelyek - a magyar mellett - a horvát és a sváb parasztságra is kiterjedtek, számos, az uralkodó lemondásáról szóló híresztelés kelt szárnyra: az egyik szerint egy, a közeljövőben várható budapesti népgyűlésen lemond az uralkodó, amennyiben adósságait a szocialisták átvállalják, majd Kossuth Ferenc lesz a király.101 Szintén e mozgalom égisze alatt terjesztették azt is - a paternalisztikus szemlélethez némileg igazodva -, hogy a király (hasonlóan Rudolf trónörököshöz, aki, úgymond nem halt meg) a szocialisták és a nép híve.102 Emellett azt követelték, hogy a befizetett adót, egy szocialista falubíró közvetítésével, egyenesen az uralkodóhoz kell eljuttatni, mert az „urakban” nem lehet bízni.103 Ferenc József családja és magánélete a királysértésekben Végül azt is megfigyelhetjük, hogy - a Philip Czech által elemzett salzburgi ügyekhez hasonlóan - kisebb számban ugyan, de a vizsgált minta egyes esetei érintették az uralkodó magánéletét is.104 Ezekben az inkriminált mondatokban 353
