Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA amelyet, ha az nem érte el a beszámíthatatlanság szintjét, a bíróság enyhítő körülményként fogadott el. Az ittas állapot azonban nem von le az elkövetés kontextusának és elhangzott sértések elemzésének értékéből. Ügy gondoljuk, hogy — hasonlóan a pszichiátriai betegekhez49 - e véleménynyilvánítások rávilágíthatnak a népi mentalitás egyes, más forrásokból aligha megismerhető elemeire. 49 Erről bővebben lásd Frank Tibor: A pszichiátriai kórrajz mint történeti forrás (1868-1918). In: Hiedelemrendszer és társadalmi tudat I-II. Szerk. Frank Tibor - Hoppál Mihály. Bp. I. 1980. 266., 278.; Pisztora Ferenc: Rudolf trónörökös személyének tükröződése a Monarchia korának pszichopatológiájában. Politikai mítosz mint tünetmeghatározó tényező a kórlélektanban. In: Hiedelemrendszer és társadalmi tudat i. m. I. 255-265. 50 Magyarország, 1911. szeptember 23. 13. 51 BFLVII.l.d. IV. 2725/1911.; SNA3912. IV. 73/1903. 52 BFLVII.l.d. IV. 4357/1895. Azonban gyakran magánszemélyek tettek feljelentést, és e cselekedet mögött a motivációk széles skáláját fedezhetjük fel. Egyrészt a sajtó alátámasztja azt a fentebbi feltételezésünket, mely szerint az iparban vagy a kereskedelemben tevékenykedő kiszolgáltatottabb csoportoknál a munkahelyi konfliktusos környezet segíthette elő azt, hogy a bűnelkövetés a hatóságok tudomására jusson. Oláh Sándor szabósegéd 1911-ben egy, a királyról folytatott vita közben a következőképpen fakadt ki: „Vén gazember, szarok a fejére annak az akasztófára való marhának, bárcsak már megdögölne az a marha; ha elém kerülne, még agyon is szúrnám azt a vén marhát!” Az esetről a hírlapok rövid hírben emlékeztek meg, amelyből megtudhatjuk: a szabómestert annyira felháborították Oláh szavai, hogy feljelentette őt.50 Fordított helyzet az alárendelt fél oldaláról is okot adhatott a feljelentésre. 1902-ben Keszler Náthán, akit egy szőnyegkereskedő alkalmazott tolmácsként, a munkaadóját, Forgács Jánost jelentette fel azért, mert a következőképpen nyilatkozott az uralkodóról, akinek korábban a meggyilkolásával is fenyegetőzött: „Ha Ferenc József megdöglik, az összes zsidók ki lesznek kergetve.” A nyomozás során azonban kiderült, hogy a feljelentő bosszúból állt elő e vádakkal, mert Forgács szidalmazta és bántalmazta őt. Ennek következtében - Oláh Sándorral ellentétben, akinek esetében megalapozottnak látták a vádat, és el is ítélték - a törvényszék természetesen megszüntette az eljárást a terhelt ellen.51 Másrészt egyes feljelentők valóban hasznot reméltek egy királysértési ügy elindításától. Csiha Endre ófehértói (Szabolcs vm.) községi jegyzőt 1894-ben például azért jelentették fel haragosai, mert állítólag egy Kossuth Lajos temetéséről szóló újságcikk kapcsán az alábbi módon fakadt ki: „Az istenét neki ha Budán csak egy ágyút sütöttek volna, én lettem volna az első, aki Ferenc Józsefet a királyt kihúztam volna a házból és felakasztottam volna.” A nyomozás ebben az esetben is megállapította, hogy személyes bosszú és a községi jegyző lejáratása állt a feljelentés mögött.52 Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a megalapozatlan, koholt váddal 341
