Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA A vádlottak és feljelentőik Az elkövetők társadalmi helyzetének meghatározásához az ítéletekben megadott személyes adatokat (foglalkozás és vagyoni helyzet) használtuk fel, amelyeket az esetleges hiányosságoknál kiegészítettünk - legalábbis a Budapesti Királyi ítélőtáblához tartozó ügyek esetében - a fogoly törzskönyvekből származó információkkal.35 Kövér György értelmezése szerint az egyén helye a társadalomban három tengely (tevékenységszerkezet, vagyon és jövedelem, rang és presztízs) mentén határozható meg.36 Viszont a peranyagban és a fogolytörzskönyvekben olvasható sommás kategóriák mindezekről csak keveset árulnak el. Vajon kiket takarhattak e megjelölések? 35 A fogolytörzskönyvek forrásértékéről lásd Kövér György: A kollektív biográfia lehetőségei és korlátái. In: Uö: Biográfia és társadalomtörténet. Bp. 2014. 380-387.; Somorjai Szabolcs: Fogolytörzskönyv, sajtóvétség és biztosíték. Magyar Könyvszemle (2015) 1. sz. 101-108. 36 Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. Bp. 1998. 67-102. 37 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) VII.l.d. A jogszolgáltatás területi szervei, Budapesti Királyi ítélőtábla iratai (a továbbiakban: VII. l.d.); VlI.lOl.e. A jogszolgáltatás területi szervei, A vádlottak foglalkozási összetételét áttekintve (2. táblázat) kirajzolódik, hogy a legnagyobb arányban a földművesek (25,7%) jelentek meg a vizsgált csoportban. Utánuk következnek magasabb arányban az iparban és kereskedelemben dolgozó segédek és tanoncok (16,3%). Külön csoportba soroltuk azokat a vádlottakat, akiknél feltűnt a napszámos megnevezés is. Feltételezhetjük ugyanis, hogy a mezőgazdasági szektorban dolgozó napszámosok tartozhattak ide. A különálló napszámos kategóriába pedig azok a vádlottak kerültek, akiknél feltüntették az iratokban, hogy mely ágazatokban tevékenykednek, vagy akiknél nem találtunk utalást arra, melyik szektorban dolgoznak. E módszertani problémák arra mutatnak rá, hogy a foglalkozási besorolásokat nem tekinthetjük homogén egységeknek, illetve hogy nem feltétlenül fejezik ki az egyes szakmákon belüli presztízs- és jövedelmi különbségeket. 2. táblázat A vádlottak foglalkozás szerinti megoszlása A vádlottak foglalkozása Vádlottak száma (ossz. 117) földműves, gazdálkodó 30 (25,7%) földműves-napszámos 8 (6,8%) ipar és kereskedelem (önálló) 19 (16,3%) ipar és kereskedelem (segéd, tanonc) 22 (18,8%) napszámos 13 (11,1%) értelmiség (tanítók, egyházi személyek stb.) 8 (6,8%) állami tisztviselő 4 (3,4%) háztartásbeli 2 (1,7%) szolgáltatás és vendéglátás 5 (4,3%) egyéb 6(5,1%) Forrás: BFLVII.l.d; BFL VlI.lOl.e; BFL VII.102.a; MNL BMLVII.l.; MNL CSMLVII.l.; SNA 3912.37 337
