Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS a pestisre vonatkozó adatok erősen korrelálnak a fennmaradt misszilisek számával. (1. ábra) Azaz az olyan években, amelyekből nagyszámú levél maradt fenn, kevés esetben fordul elő, hogy egyáltalán ne esne szó a misszilisekben a pestis jelenlétéről. 1. ábra A fennmaradt Batthyány-misszilisek évi megoszlása és a pestis említése Összes misszilis Pestisre utaló misszilisek és egyéb források Ez azt jelenti, hogy a pestis jelenléte semmiképpen sem volt anomáliának nevezhető, az rendre érintette az uradalomrendszer szinte minden települését a vizsgált periódusban. Azt, hogy a pestis a jelzett időszakban inkább „várt” jelenség volt, mintsem kivétel az uradalomrendszer településein, jól mutatja, hogy az egyes uradalmakat igazgató tiszttartók {provizoro^ nem egyszer arról is hírt adtak, ha éppen a járvány után voltak,26 vagy ha nem dúlt a pestis az általuk igazgatott birtoktesten.27 Elvétve fordul elő, hogy a pestist valamilyen váratlan, isteni csapásként értelmezték volna a birtokokon tevékenykedő levélíró tisztviselők. Az egyetlen általam talált levél, amely hasonlóra utal, a Dobra-rakicsányi kettős uradalom utóbbi településén szolgáló számtartó, Lippich Ferencé: „Isten üzent, felsége az ő ostorát reánk bocsátotta a pestist.”28 Egy hasonlóan gyakori eseményt 26 Például: MNLOL P 1314 Nr. 32 401., 25 414., 25 421., 40 461, 30 493.; (Iványi: 54. sz.), 29 459 (Iványi: 303. sz.), 15 033., 16 195. 27 MNL OL P 1314 Nr. 14 963. (1633. dec. 7.), Nr. 108 294, illetve MNL OL P 1314 Nr. 33 266. (Iványi: 380. sz. — utóbbi misszilis 1690-ből származik), 30 490. (Iványi: 52. sz.) 28 MNL OL P 1314 Nr. 29414. (1645. júl. 3.) 33
