Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
SZÓBELI KIRÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK A DUALIZMUS IDEJÉN (1891-1913) (azaz hierarchikus) viszonyainak vizsgálatára, így például az uralkodó-alattvaló jellegű kötődéseket is tanulmányozhatjuk.5 5 Osterkamp, J. - Schulze Wessel, M.: Exploring Loyalty i. m. 7. 6 E tézist részletesen James Connor, ausztrál szociológus fogalmazta meg. Connor, J.: The Sociology of Loyalty i. m. 47-51., 130-133. 7 Lásd például e követelmény jelentkezését az állampolgárság korabeli értelmezése kapcsán: Crina Capote - Vasile Vese: Citizenship, Loyalty and National Identity in Austria-Hungary: the Romaninan Case (1848-1918). In: Citizenship in Historical Perspective. Eds. Steven G. Ellis - Gudmundur Hálfdanarson - Ann Katherine Isaacs. Pisa 2006. 127-139. 8 Laurence Cole - Daniel L. Unowsky: Introduction. Imperial Loyalty and Popular Allegiances in the Late Habsburg Monarchy. In: The Limits of Loyalty. Imperial symbolism, popular allegiances, and state patriotism in the late Habsburg Monarchy. Eds. Laurence Cole - Daniel L. Unowsky. New York-Oxford 2007. 1-10. 9 Tara Zahra: Képzelt nemközösségek. A nemzeti közömbösség mint elemzési kategória. Regio (2017) 2. sz. 30. 10 Mark Cornwall: Traitors and the meaning of treason in Austria-Hungary’s Great War. Transactions of the Royal Historical Society (Sixth Series) (2015) 25. sz. 113-134. A történeti lojalitáskutatásokra döntő hatással bírt az a nézet, hogy az egyének és csoportok különféle lojalitásai gyakran egymással konfliktusos és versengő viszonyban állnak, illetve e kötődések bizonyos kihívások következtében hierarchiába rendeződhetnek.6 Ezek a tulajdonságok a nemzet és az állam iránti lojalitás összeütközéseiben ragadhatóak meg a legszemléletesebben: például a vizsgált korszakban, a Magyarországon zajló nemzeti integráció során a magyar államhoz való hűség elvárásként fogalmazódott meg a nemzetiségi csoportokkal szemben, ami konfliktusos helyzetet teremtett.7 A nemzetközi szakirodalom másik fontos kutatási területét e tekintetben a dinasztikus hűség aspektusainak feltárása jelenti. E munkák rámutatnak arra, hogy a Lajtán túl a dinasztia iránti lojalitás és a nemzeti érzés nem zárta ki egymást, sőt az uralkodó iránti hűség a nacionalista versengés részévé is válhatott.8 Ahogyan azonban arra Tara Zahra - aki a lojalitás fogalom analitikus használatának problematikáját a nemzeti közömbösség irányából közelítette meg — felhívta a figyelmet: e lojalitáshierarchiákat óvatossággal kell kezelni.9 Mivel az egyének és közösségek lojalitására vonatkozó elvárások válsághelyzetekben válnak leginkább érzékelhetővé, a kutatók tekintete is elsősorban ezekre a periódusokra szegeződött. Az első világháború éveire fókuszáló tanulmányok érzékletesen mutatják be a lojalitás megváltozott értelmezési keretét. Egyrészt e kiélezett helyzetben a lojalitás ellentétpárját általánosan az árulás jelentette, ezért a hűség kimutatása vagy éppen elrejtése hangsúlyosabbá vált mind a nyilvános diskurzusban, mind a társadalomban.10 Az állam egyik fő feladatává — az ellenségképzés mellett - a fenyegetések elhárítása vált, így az állampolgárok feletti ellenőrzés is fokozottabban érződött. Az átalakuló normák érvényesüléséhez 330
