Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS vizsgált időszakban kétszer fordult elő, 1644-1645-ben, illetve 1655-1656-ban. Ezen esetekben — a teljesség igénye nélkül — más uradalmak misszilisanyagát is bevontam a kutatásba. Jelentős mértékben megkönnyítette a munkát, hogy az Országos Levéltárba került levelezésanyagban van néhány olyan témakör, amelyet a hozzájuk tartozó levélrészleteknél már valaki - feltehetőleg az anyagot rendező Iványi Béla - ceruzával aláhúzott. Ezek: a településekre vonatkozó topográfiai adatok, az árvizek és egyéb környezeti események, valamint a pestis és a kapcsolódó járványos betegségek. Ez utóbbiakat Iványi később meg is jelentette regeszták formájában. A munka kevés visszhangot váltott ki, pedig gyűjtése igen fontos.15 Korábban alig-alig jelent meg az orvostörténeti kutatásokban a Batthyányak körmendi levéltárának ezen része,16 ami pedig ennél meglepőbb, hogy Iványi posztumusz megjelent munkáját a későbbi kutatás szinte egyáltalán nem aknázta ki. Kivételt jelentenek Zimányi Vera és Tóth G. Péter tanulmányai, amelyben előbbi a pestisrendelkezéseket tekinti át,17 utóbbi a pestissel kapcsolatos rémhírek és félelmek kérdését járja körül részben az említett forrásanyagra alapozva.18 E gazdag, Iványiféle gyűjtés alacsony kihasználtsága annál is inkább meglepő, hogy az utóbbi időben növekvő figyelem irányul a Batthyányak kora újkori történetére, különösen tekintettel a családtagok orvostudományi és tudományos érdeklődésére.19 Iványi a csaknem négyszáz regeszta elé hosszabb bevezetőt is írt a kötetéhez, amelyben a kora újkori orvoslástörténet több kérdését érinti. A pestisnek szentelt fejezetben áttekinti az ekkor ismert középkori pestisemlítéseket, ugyanakkor kevés kritikával illeti ezen adatokat, és a nemzetközi kutatás ekkor már rendelkezésre álló jelentékenyebb eredményeire nem reflektál, nem hivatkozik például Sudhoff alap vető forráskiadásaira. Ennek megfelelően például Iványi nem kérdőjelezi meg a 14. század közepét megelőző járványos betegségemlítések kapcsán, hogy azok 15 Iványi Béla: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből. Adatok a körmendi levéltárból, a pestis XVI-XVII. századi történetéhez, 1510-1692. [Hozzákötve: Farkas Károly: A mohácsi vésztől a Sabin-vaccináig.J. (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica. Supple mentum 3.) Bp. 1965. (a továbbiakban: Iványi). 16 Kivételt jelent például Takáts Sándor: Orvosságtudakozás és orvoslás a hódoltság korában. In: Uő: Rajzoka török világból 3. kötet. Bp. 1917. 93-135. 17 Zimányi Vera: A pestisbetegségek leírása és egyéb intézkedések a 17. század közepén a Batthyány birtokon. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 285- 289. 18 Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől. Egyéni és kollektív szenvedéstörténetek. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5. Konferencia Pápán 1999. június 22-24. II. Szerk. S. Lackovits Emőke - Mészáros Veronika. Veszprém 2001. 361-396. 19 Koltai András: Batthyány Adám. Egy magyar főút és udvara a XVII. század közepén. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai Források, feldolgozások 14.) Győr 2012.; Bobory Dóra: Batthyány Boldizsár titkos tudománya. Alkímia, botanika és könyvgyűjtés a tizenhatodik századi Magyarországon. (Mikrotörténelem) Bp. 2018. 31
