Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
A SZEPESI TÍZLÁNDZSÁS NEMESSÉG TÖRTÉNETE A 13-14. SZÁZADBAN A gömöri ispáni vár a Sajó mentén magaslott, kissé délre a Murány torkolatától. Az észak-dél irányú főútvonal a folyó vonalát követte annak forrásvidékéig, majd az Alacsony-Tátra keleti oldalán futott tovább, s miután átkelt a Hernádon, a Poprád mentére annak éles, északkeleti irányú kanyarulatánál csatlakozott fel, ahol egyesült a zólyomi országrészből érkező fő távolsági útvonallal. A Poprádon kialakított átkelőnél két falu keletkezett, a folyó jobb partján Szentmihály, vele átellenben a bal parton pedig Szentgyörgy. A két település fekvése és maga a tény, hogy a központi Szentlászlóhoz hasonlóan egy-egy közkedvelt katonaszentről vették nevüket, kétségtelenné teszi, hogy a falvakat katonai célzattal, kimondottan az átkelő felügyeletére alapították. Mindezt tovább erősíti, hogy Szentmihály azonosítható azzal a Gömörőr nevű faluval, melyet a 13. század második felében is emlegetnek a források. Mindezt egybeeső fekvésükön túl az is igazolja, hogy a település első név szerint ismert bírája (iudex), bizonyos Gellért, 1275-ben még gömöriként, 1276-ben viszont már szentmihályiként tűnik fel az oklevelekben.22 A Poprád vonalát követő hadiút a Lomnic torkolatánál egy rövid szakaszon átkelt a folyó jobb partjára, majd a későbbi Késmárk területén tért vissza a bal partra, s haladt tovább Őr felé. Egy 1329. évi oklevélből tudjuk, hogy Késmárk eredetileg őrök és halászok földje volt.23 Őr felett a hadiút elágazott, s míg az egyik vonal a Szepesi-Magurán át Krakkó felé vezetett, addig a másik a Poprád mentén haladt tovább. Egy 1275. évi oklevél Őr kapcsán az őrök két települését is említi a lengyel határ mentén, mivel azonban a falu későbbi topográfiája nem mutatja jelét több településrésznek, azonosításuk bizonytalan.24 Elképzelhető, hogy a forrás fogalmazása annak emlékét tartotta fenn, hogy a helyi őrök a kettéágazó hadiút külön ágait egyaránt felügyelték. Szentmihály déli határában a főút leágazott délkelet felé, Szentlászló irányába, ahonnan ez az út keletre, Eperjes felé haladt kereskedelmi főútvonalként. Fekvésének köszönhetően Szentlászló vált a határőrök központi telepévé, mivel a Szepesi-medence és a Hernád völgye határán összeköttetést biztosított a Szepesség kisebb tájegységei között. 22 1275: RDES I. 245-246.; 1276: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Diplomatikai Fényképtár (a továbbiakban: DF) 280299. 23 1329: de tetris quondam speculatorum et piscatorum, quas populi de foto Caseorum iám suis excolunt, araturis - DL 8795. 24 1275: ex parte Polonie ultra duas villas Sepculatorum - RDES I. 245-246. Őrhegyeket a Poprád mentén Szentmihály és Szentgyörgy mellett, a Lomnic torkolatánál és Ör szomszédságában, a Hernád mentén pedig Létánkőn túl, a későbbi Igló határában említenek forrásaink. A hagyomány szerint a lőcsei németek Létánkőn leltek menedékre a mongol támadás idején, ezért alapítottak itt a 13. század végén karthauzi monostort. Maga az elnevezés egyébiránt - amint a monostor alapítólevelében is feljegyezték - annyit jelent, mint látó kő, ami arra utal, hogy az ilyen magaslatokon 284
