Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN a magyar királyi udvarban. A királyság pénzügyi lehetőségeit jelzi a Fuggerek színrelépése, ők ott voltak jelen, ahol jelentős befektetéseket és üzleteket lehetett kötni a magánfelekkel és a királyi hatalommal egyaránt. Összességében a királyi székhely, kereskedelmi és gazdasági központ Buda a mohácsi csata előestéjén ugyanúgy nézhetett ki, mint a nyugati államok udvarai és pénzpiaci központjai, hasonló szereplőkkel, hasonló ügyletekkel. Megtalálható volt a városban a Fuggerek faktorátusa, a firenzei, velencei cégek lerakatai, valamint a budai német és magyar nagykereskedők szerepe is egyre növekedett. Az általuk nyújtott hitelek nagyságrendje azonban nem érte el a nyugati uralkodói hitelekét. Régiós sajátosság, hogy az igazi nagy hiteleket a számos birtokkal, jövedelemmel rendelkező főurak és prelátusok tudták nyújtani, akik sokszor maguk is fontos szerepet játszottak a hadi költségek előteremtésében, meghitelezésében, de részt vettek a végvárrendszer katonai irányításában is. A Jagellók tehát ugyanazt tették Magyarországon, mint nyugati uralkodótársaik: a lehetőségeikhez mérten igyekeztek biztosítani az egyre növekvő katonai kiadásokat. A végvárak fenntartásának költsége ugyanakkor európai szinten is nagy kihívást jelentett a magyar uralkodóknak. A Jagellókat és pénzügyi kormányzatukat tehát egyáltalán nem kell elmarasztalnunk a pénzügyek és a katonai költségek finanszírozása miatt. A kortársak negatív véleményének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy Európa ekkor egy nagy átalakulási folyamat kellős közepén járt, így minden államban hasonló problémákkal szembesültek. Az sem véletlen, hogy éppen ekkor, a 16. század elején kezdődött meg a fiskális-katonai állam kialakulása, és ebbe a folyamatba illeszthető a magyarországi fejlődés is, amely azonban a mohácsi vereség és az azt követő összeomlás után már más irányt vett: a Habsburg Monarchia keretein belül folytatódott. A mohácsi csata után Magyarországon a Habsburgok színre lépésével, ha nem is azonnal, de mintegy két évtizeddel később, az 1540-es évek közepén-végén már érzékelhető változások történtek a pénz- és hadügyek modernizációja területén. Ebben szerepet játszott, hogy a bécsi Habsburgok mögött a korszak legerősebb hatalmi koncentrációja állt, sok alattvalóval, jelentős bevételekkel, komoly hitelfelvételi potenciállal, de egy igen összetett, éppen ezért lassabban mobilizálható forrásokkal rendelkező birodalommal. A Habsburg Monarchia a nyomasztó fölényben lévő Oszmán Birodalom kihívására reagálva modernizálni kezdte pénz- és hadügyigazgatását, komoly forrásokat tudott mozgósítani saját országaiból is a közös cél, az oszmánok feltartóztatása érdekében.118 A fiskális intézkedések meghatározó részét képezte az összetett birodalom pénzügyeit összehangoló Udvari Kamara felállítása 1527-ben, az egyes tartományok, országok pénzügyeit intéző 118 Újabban lásd Kenyeres I. — Páljfy G.: A Habsburg Monarchia i. m. 273
