Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN fizetése után az uralkodótól 1521-ben, Brandenburgi György felé a király 1522- ben 100 ezer Ft tartozást halmozott fel, Thurzó Elek kincstartónak pedig szintén 100 ezer Ft követelése volt a királlyal szemben.82 A hazai hitelezők sorában, mint az alábbiakan még látni fogjuk, az áruhiteleket nyújtó - elsősorban - budai polgárok is jelentős hányadot képviseltek. 82 FógelJ.: II. Lajos i. m. 15-18. 38 oklevelet gyűjtött össze II. Lajos adósságai kapcsán, az ezekben feltüntetett adósságok összértékét vettem figyelembe. Ez a lista még bőven kiegészíthető. Lásd Simon Zs.: A baricsi és kölpényi i. m. 866-868. A kincstartók sokszor a maguk nevükben vettek fel hiteleket („ad propria et privata negotia ipsorum levasse se obligate soliti sunt”) az uralkodó szükségleteire („ad negotia et necessitates regis ”), majd hitelezőként léptek fel az uralkodóval szemben. Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig. Levéltári Közlemények 28. (1958) 37. 83 Richard Ehrenberg: Das Zeitlalter der Fugger. Geldkapital und Creditverkehr im 16. Jahrhundert. Bd. 1. Die Geldmächte des 16. Jahrhunderts. Jena 1892. 90-93., 107., 126-131.; Götz Freiherr von Pölnitz: Jakob Fugger. Kaiser, Kirche und Kapital in der oberdeutschen Renaissance. Bd. I-II. Tübingen 1949. passim.; Mark Häberlein: Aufbruch ins Golbale Zeitalter. Die Handelswelt der Fugger und Welser. Darmstadt 2016. 25-27., 132-151. Újabban lásd Kenyeres I.: A fiskális-katonai állam kezdetei i. m. 772-775. 84 Lásd a 37. jegyzet. 85 Pölnitz, G. E: Jacob Fugger i. m. II. 56. 86 Wenzel Gusztáv: A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Bp. 1882. 19. 87 Uo. 22. 88 Pölnitz, G. E: Jacob Fugger i. m. II. 139. 89 Wenzel G.: A Fuggerek i. m. 22. A magyar és cseh trónt birtokló Jagellók hitelezésében érdekelt volt a korszak üzleti „nagyágyúja”, az Apostoli Szentszéket és a Habsburgokat is nagy összegekkel hitelező Fugger-cég is.83 A Fuggereknek nagy segítségére voltak magyarországi partnereik, a Thurzók, akikkel együtt vitték a magyar rézüzletet, s akik szép lassan beépültek a magyar nemesi elitbe is.84 1498-ban Thurzó János elnyerte az ország legjelentősebb aranybányáit és pénzverését felügyelő körmöcbányai kamara grófi tisztjét, amiért évi 14 ezer arany Ft-ot kellett fizetnie a királyi kincstárba.85 A Thurzók a Fuggerekkel együtt ettől kezdve egyfajta vállalkozásként üzemeltették a körmöcbányai kamarát és az ahhoz tartozó besztercebányai rézvállalatot, amihez a tőkét minden esetben az augsburgi fél biztosította. A Thurzó János által 1502-ben Ulászló királynak Mátyás király özvegye, Beatrix királyné felé fennálló tartozására kifizetett 200 ezer arany Ft mögött is a Fuggereket sejti a kutatás.86 1503-ban Fuggerek hitelezték II. Ulászlónak a neje, Anna királyné számára vett ékszer árát, 6000 dukátot.87 1503-ban Anna királyné a királynéi birtokként már őt illető körmöcbányai kamarát és a zólyomi várbirtokot a Fugger-Thurzó cégnek adta zálogba tartozásai fejében, ennek évi zálogösszege 10 ezer magyar arany Ft-ot tett ki, amihez további, egyszeri 6000 arany Ft elszámolási költség társult.88 Ulászló király 1505-ben egy gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített kalapot vett a nejének 3500 dukátért, aminek az árát szintén a Fuggerek hitelezték.89 1505-ig II. Ulászlónak a Fuggerek felé fennálló tartozása 25 ezer magyar 265
