Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN Udvartartás költségei Thurzó tervezete (1523) 1525. évi számadás alapján (egy évre számítva) Zab vétele 2600 3968 Mécsesek és gyertyák vétele a királyi palotába és a kápolnába 326 1036 Különböző követek ellátására, megajándékozására a külföldi uralkodók számára küldött ajándékok 25 000 11 849 Szakácsok, lovászok, kocsisok, trombitások, síposok stb. szolgák bére 4436 lásd az udvarnokoknál Udvari kiadások összesen 131331 71275 Végezetül a Jagellók jövedelmei kapcsán legutóbb napvilágot látott becslésre kell kitérnünk. Tanulmányában C. Tóth Norbert az 1522. évi hadiadó beszerzésén keresztül mutatta be a rendi kincstartók és adószedők hatékony működését.56 Az általa feltárt adatok meggyőzően bizonyítják, hogy az adószedés Mohács árnyékában meglepően jól működött, a hadiadó-bevételek katonai célra történő kiadásait is igazolta. Az általa feltárt adatok és becslések alapján - amelyben támaszkodott a Thurzó Elek-féle költségvetés-tervezetben megadott adatokra is — arra jutott, hogy az uralkodói rendes jövedelmekhez még további 53 ezer Ft-nyi, a hadiadóból a királyt ekkor illető összeget57 kellene hozzászámítani. így az uralkodói jövedelmek összege 281 ezer Ft-ra emelhető — ami egyúttal azt is jelenti, hogy a Thurzó által jelzett kiadások is finanszírozhatóak lehettek volna, sőt, a költségvetés még többlettel is zárhatott volna. C. Tóth a király rendkívüli jövedelmét, azaz a király részére beszedett hadiadó összegét 160 ezer Ft-ra tette, így a királyság összjövedelmét az 1522. évi „költségvetésében” 441 ezer Ft-ra becsülte. A magam részéről el tudom fogadni a számításait, azonban hozzá kell tennem: 1522-ben már inflációs pénzek voltak forgalomban, azaz könnyen elképzelhető, hogy az országos kincstartói számadásokban ekkor feltüntetett pénzek arany Ftban a névérték felét érték. Feltéve, hogy a Thurzó-féle becslésben a pénzverő kamarák bevételeit is valószínűleg inflációs pénzben adták meg, és a C. Tóth által kimutatott, összességében 200 ezer Ft-ra rúgó hadiadó-bevételt is a névérték felén vesszük számításba, akkor dukátban 253 ezer Ft-nyi jövedelmet kapunk,58 ami már nem áll messze a velencei követjelentésekből ismert adatoktól.59 Ugyanő 56 C. Tóth N: A Magyar Királyság i. m. 117-127. 57 Az 1 Ft-os hadiadóból törvény alapján 25 dénár az uralkodót illette. C. Tóth N: A Magyar Királyság i. m. 87. CJH 788-791. 58 A Thurzó-féle jövedelembecslésnek az adatait a bánya- és pénzverőkamarák kivételével elfogadtam névértéken, mert ezek korábbi adatokra is visszavezethetőek, az utóbbiakat viszont, inflációs időszakból származó adatok lévén, fele értéken vettem figyelembe, ugyanígy a C. Tóth Norbert által feltüntetett 53 ezer Ft királyi hadiadó-jövedelmet és a 160 ezer Ft-ra becsült, a rendi kincstartók által behajtott hadiadó összegét is fele névértéken számítottam be. (Lásd a 8. táblázatban.) 59 Már Gyöngyössy Márton felvetette, hogy 1522-ben a hadiadót is nova monetában szedték be, így dukátban a névérték felével kellene számolni. Gyöngyössy M.: II. Lajos i. m. 625-627.; Uö: Mátyás nagy pénzreformja i. m. 167. Ezt igazolhatja az alábbi rendelkezés is: II. Lajos 1522. 257
