Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN A Magyar Királyság uralkodói jövedelmei Mátyástól II. Lajosig — becslések és követjelentések Az alábbiakban a fenti összevetésben is kiemelt szerepet játszó uralkodói pénzügyeket vizsgálom részletesebben. Kezdjük azzal, hogy a Magyar Királyság uralkodói jövedelmeire nézve a vizsgált időszakban olyan forrásunk nincs, amelyre alapozva megfelelő és áttekintő képet kaphatnánk. A kutatás mindeddig követjelentésekre, költségvetés-tervezetekre és adóbeszedési kimutatásokra alapozott. Az eddigi eredmények és új szempontú elemzések segítségével igyekszem áttekintést nyújtani a Magyar Királyság uralkodói jövedelmeiről a 15. század második felétől Mohács időszakáig.24 Farkas Gábor Farkas - Szebelédi Zsolt - Varga Bernadett. Bp. 2016. 21. A két fél összevetésével legújabban Ágoston Gábor foglalkozott már kéziratom lezárása után megjelent monográfiájában, amelyben a Jagellók oldaláról csak a magyarországi potenciált veszi figyelembe, adatai nagy vonalakban megegyeznek az általam bemutatottakkal. Gábor Ágostom The Last Muslim Conquest. The Ottoman Empire and Its Wars in Europe. Princeton-Oxfrod 2021. 144-148. 24 A Mátyás és Jagelló utódai jövedelmeire vonatkozó adatokat és a témával foglalkozó publikációkat jól összefoglalja: Neumann T. — C. Tóth N — Pálosfalvi T: Két évszázad i. m. 36-59. 25 Számtalan példát lehetne idézni, hogy a 19. századtól kezdve Mátyás király bevételeinek nagyságáról és annak európai jelentőségéről mennyi sztereotípia terjedt el. Mindezek tarthatatlanságára Fügedi Erik már felhívta a figyelmet és azt emelte ki, hogy legfeljebb egyfajta felzárkózásról lehet beszélni. FügediE.: Mátyás király jövedelme i. m. 501-502. A király „gazdagságával” kapcsolatos nézet más tudományterületekbe történő beszivárgására egy egyébként kiváló recenzióban megfogalmazott véleményt idéznék, amelynek szerzője a humanista-reneszánsz időszak egyik első számú - nem történész - hazai szakértője: „a 15. században Magyarország európai nagyhatalom volt, a francia vagy az angol király jövedelmei eltörpültek Mátyás királyé mellett.” Monok István: Barbier, Frédéric: L’Europe de Guten berg. Le livre et l ’invention de la modernité occidentale. (XlIIe-XVIe siede). (Histoire et société) Paris 2006. [Könyvismertetés] Magyar Könyvszemle 123. (2007) 254. Az utókor mindig Mátyás királyt hozza fel példaként arra (is), hogy az ő uralkodása idején még rendben mentek a dolgok, a király milyen jól gazdálkodott, sőt a Magyar Királyság uralkodói jövedelmei mennyire meghatározóak voltak még összeurópai összevetésben is.25 Hunyadi Mátyás jövedelmét az 1460-as években még csak 270 ezer arany Ft-ra, az 1470-es évekre 440 ezer Ft-ra, majd az 1480-as évekre 800 ezer arany Ft-ra teszi a kutatás, de vannak nyilvánvalóan túlzó, akár egymillió arany Ft-os bevételekre is becslések. A 800 ezer Ft körüli összeg úgy képzelhető el, hogy az magában foglalhatta a Mátyás uralmának legvégén együttesen birtokolt Alsó-Ausztria, Morvaország és Szilézia uralkodói jövedelmeit, valamint a rendkívüli hadiadó évi többszöri beszedéséből származó pluszbevételeket. Amennyiben ennyi jövedelemre valóban szert tett Mátyás, az már európai összevetésben is jelentős lehetett, de ezt csak az országai erőforrásainak maximális igénybevételével, a lehetőségek és adottságok mértéktelen kitágításával, az adóalanyok kizsigerelésével érhette el, „normál” helyzetben ekkora jövedelem ugyanis szinte elképzelhetetlen volt. Mátyás jövedelmei kapcsán az említett becsléseket főként velencei és más 243
