Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRTÉNÉSZEK NÉPI MÚLTKONSTRUKCIÓI AZ 1945 ELŐTTI BURGEN LAND -VITÁKBAN Mályuszhoz hasonlóan ugyanis Kovács is negatív szerepet tulajdonított a nagybirtokoknak és a Batthyányiaknak, hiszen azok szerinte a felső- és alsóőri települések rovására terjeszkedtek, nem foglalkoztak magyar népi szempontokkal és idegen eredetű jobbágyokat alkalmaztak birtokaikon.49 Az sem volt épp ellentétes Mályusz felfogásával, hogy Kovács a protestantizmus javára írta a felsőőri magyarság megmaradását, mivel annak élénk harcot kellett vívnia a katolikus, nyelvi kérdések iránt közömbös nagybirtokosokkal.50 Könyve végén a történész bírálta a modern kort és a kapitalizmust, mivel az megszüntette a nemesi kiváltságokat (a társadalom jogi kereteit), aminek következtében nagyobb számú „tájidegen” népesség érkezett a környékre, és ez felgyorsította a magyar népi egységek felbomlását. Az aktuális helyzetet Kovács sötéten látta, statisztikai adatokból, népdalok eltűnéséből és az oktatás államosításából arra következtetett, hogy a magyar lakosság aránya vészesen fogy.51 49 A nagybirtok, mint a magyar népi „utánpótlás” akadályozója: Uo. 42. 50 Uo. 55. 51 Uo. 71. 52 „Egy népnek annál több joga van földjéhez, mennél több áldozatot hozott érte.” Uo. 59. 53 Mályusz Elemér szigorúságára egyébként jellemző, hogy memoárjában Kovács Márton munkájáról meglehetősen negatív értékelést írt. Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. Szerk. Soós István. Bp. 2021. 303-306. 54 Pais László: Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget. [Könyvismertetés] Földrajzi Közlemények 71. (1943) l.sz. 75-77. 55 [Gyalóka]y [Jen/ő: Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget. [Könyvismertetés] Hadtörténelmi Közlemények 43. (1942) 223-224. A Kovács által művelt népiségtörténetet militáns retorika jellemzi, nála a magyar és német néptalajok (mint hadseregek) valóságos háborút viselnek egymással, előrenyomulnak, visszavonulnak, utánpótlást szereznek, miközben a véráldozat legitimálja a földhöz való jogot.52 Ezzel együtt a mű társadalomtörténeti vonatkozásai figyelemreméltóak, a szerző család- és helységneveket rekonstruált, birtokpereket elemzett, népességi viszonyokat mutatott be. Az elkészített - nyilvánvalóan fontos - térképeket pedig csak a háború okozta papírhiány miatt nem közölte munkájával együtt.53 A Felsőőri magyar népsziget nagy visszhangot váltott ki a tudományos közéletben. Pais László, az Eötvös Collegium geográfus szakvezetője a Földrajzi Közleményeken méltatta Kovácsot és kiemelte, hogy Felsőőr esetében 1848-ig a nemesség és a protestantizmus volt az a határ, amely falként védte a magyar közösséget.54 A Hadtörténeti Közlemények is elismerő hangon írt a könyvről, bár inkább csak tartalmi ismertetést közölt, amelyben a téma hadi vonatkozásait foglalta össze.55 A Századok azonban egy rendkívül kritikus recenziót hozott le a műről. A Baranya népességtörténetével foglalkozó és inkább Belitzky János köréhez tartozó Taba István úgy látta, hogy Kovács munkája „nem elég elővigyázatos” ahhoz, hogy hatékonyan képviselje a nemzeti érdekeket. Szerinte ugyanis a könyv nem hangsúlyozza eléggé, milyen nagy különbség volt a magyar és német „népszigetképződés” 206
