Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID hogy a jelen számára tanulságokat vonhasson le a határon túli magyar kultúra megtartásához. Az alábbiakban esettanulmányként a hazai népiségtörténet Burgenlanddal kapcsolatos legkiemelkedőbb vállalkozásainak egyikét, Kovács Márton Felsőőrről szóló könyvét, valamint annak recepcióját mutatom be. Burgenland népesség- és településtörténetével több, különböző szemléletű szerző is foglalkozott, akik gyakran éles vitákat folytattak egymással. Egy közös pont azonban mindenképpen volt vizsgálataikban: orientáció a földrajz felé. Wallner Ernő Felsőőrről szóló 1926-os tanulmányát34 Belitzky Jánostól kezdve Mályusz Eleméren át Kovács Mártonig számos szerző hivatkozta saját vizsgálatainak fontos kutatási előzményeként.35 A Király falván (Königsdorf) született Wallner a Mendöl Tibor-féle településföldrajzi megközelítések híveként foglalkozott a felsőőri magyar településekkel - Felsőőr, Alsóőr, Jobbágyi, Orisziget helyzetével. Dűlő- és családnévvizsgálatok, fényképes források és birtokhatárokra vonatkozó adatok alapján írt a kérdés történeti, valamint aktuális vonatkozásairól. A német népi kontinuitás elméletét elvetette, mert szerinte a honfoglaló magyarok Pinka-völgyi pusztítása elől a németek a hegyek közé húzódtak vissza. Igyekezett bizonyítani a magyarság települési elsőbbségét az egyes vizsgált területeken. A 18. századtól elnémetesedő Jobbágyi kapcsán például azt írta, hogy a település „eredeti helyét és magvát bizonyosan nem lehet megállapítani, de a magyarság joggal tarthatja magát a németségénél ősibb települőnek.”36 írását aktuálpolitikai kiszólással zárta: Wallner szerint az osztrák „megszállás igáját” nyögő magyarság saját — a nyelvápolás lehetőségét biztosító - iskolák híján lassú „sorvadásra” van ítélve. 34 Wallner Ernő: A felsőőrvidéki magyarság települése. Földrajzi Közlemények 54. (1926) 1-4. sz. 1-36. 35 Czirfitsz Márton: A geográfus Wallner Ernő helye a tudományban. A diskurzuselemzés lehetőségei. Soproni Szemle 66. (2012) 143-155. 36 Wallner E.: A felsőőrvidéki magyarság i. m. 16. 37 Ehhez lásd a Házi Jenő soproni levéltáros történésszel folytatott levelezését Dominkovits Péter: Egy vidéki tudós kapcsolatrendszerének dokumentumaiból. Válogatás Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa levelezéséből, 1914-1944. Levéltári Közlemények 67. (1996) 114-117. 38 Belitzky János felfogásához és a Mályusz Elemérrel való ellentétéhez lásd Erős Vilmos: A Szekfű- Mályusz vita. Debrecen 2000. 154. 354. jegyz. A település- és népiségtörténeti kutatások interdiszciplináris törekvéseinek több, egymással rivális viszonyban álló változata volt. A Sopron vármegye történetét író37 és a protestáns Mályusz Elemér-féle népiségtörténettel katolikus alapról szembeszálló Belitzky János történész például nem kifejezetten a népi, etnikai alapra helyezte a hangsúlyt, ráadásul meg volt győződve arról is, hogy névelemzéssel nem lehet egy kevert nemzetiségű területen a nemzeti hovatartozás kérdését eldönteni.38 Belitzky inkább a közigazgatási egységek (vármegye) identitásformáló erejét állította érvelésének középpontjába. Egy 1934-ben megjelent tanulmányában 203
