Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID tevékenységekről és kiadásokról. A legkorábbi ilyen jelentés 1933. március 15-én keletkezett és az első két év munkálatairól számolt be.26 Eszerint a német anyagi háttérrel működő bécsi kutatóközpont kiemelten támogatta a Burgenlanddal kapcsolatos germanisztikai és néprajzi művek elkészítését, népdalok és nyelvjárások kutatását, magyar művek németre fordítását, továbbá a Burgenlandi Oklevélkönyv megírásához szükséges forrásgyűjtést. Az is előfordult, hogy ellenpropagandát szerveztek magyar emlékezetpolitikai törekvésekkel szemben, így Kőszeg ostromának 400. évfordulója (1932) alkalmával, amikor „a magyar kultúrpropaganda” ünnepélyeit igyekeztek „tényszerű beszámolókkal” ellensúlyozni.27 26 Hugo Hassinger: Tätigkeitsbericht der „Südostdeutschen Forschungsgemeinschaft”-Wien. Oktober 1931-März 1933. Kézirat. Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien, Nachlass Lothar Gross. 27 Uo. 4. 28 Elképzelhető, hogy a tanulmányút bizonyos fokig egy demonstratív reakció volt a Magyar Történelmi Társulat 1932. évi soproni vándorgyűlésére, ahol például az osztrák germanistákkal gyakran vitázó Schwartz Elemér tartott előadást a nyugat-magyarországi helységnevek eredetéről. A gyűlésről lásd Katona Csaba: „Én szívesen dolgoztam a Társulat érdekében...” Házi Jenő és a Magyar Történelmi Társulat 1932. évi soproni vándorgyűlése. Soproni Szemle 66. (2012) 324-337. 29 A jegyzőkönyv úgy fogalmaz, hogy a cél a tudósok „népességgel való szoros kapcsolatának” kialakítása, a tudományos előadások pedig „felvilágosító, nevelő” jellegűek. Ernst Rieger: Protokoll der „Studienfahrt Wiener Hochschullehrer und ihrer Gäste durch das Burgenland” vom 26.-30. September 1933. 1. A több mint ötven oldalas dokumentum megtalálható Lothar Gross bécsi hagyatékában, ám szélesebb körben is terjeszthették, ugyanis a Bécsi Történelmi Intézet könyvtárában is elérhető egy példánya. 30 Uo. 3-5. A tanulmányút szervezése része volt a kutatóközpont tevékenységének,28 ilyen értelemben Burgenland „felfedezését ”, történetének terepbejárások segítségével való megalkotását is elősegítette.29 A résztvevők listáján találjuk Hugo Hassingeren kívül Otto Brunnert és Walter Steinhausert is. Brunner tekintélyét mutatja, hogy ő tartotta az első, méghozzá átfogó jellegű előadást, de később is aktív hozzászólója maradt a prezentációk nyomán kialakuló vitáknak. Az első előadás A burgenlandi történelem alkotó erői címet viselte és a Kismartonban (Eisenstadt) található Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara (Landwirtschaftskammer Burgenland) ter mében hangzott el. Brunner Burgenland „alkotóerőinek ” a német parasztságot és a kispolgárságot tartotta. Egy nagyobb ívű történelmi fejtegetés végén megállapította, hogy a „keleti nemzetek” (így Magyarország) magját a nemesek és mágnások adták, mert ezek az államok sem tősgyökeres népiséggel (Volkstum), sem polgári társadalommal nem rendelkeztek. E hiátust 1867 után a magyarok erőszakos magyarosítási politikával próbálták ellensúlyozni, törekvéseik sikerét pedig jelzi, hogy még Nyugat-Magyarországon sem sikerült az osztrák szervezeteknek az Ausztriához való csatlakozás gondolatát felébreszteni.30 Hans Graf (1935-től gimnáziumi tanár) a burgenlandi uradalmak történetéről beszélt, és főleg a Habsburg 201
