Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
GECSER OTTÓ - SZENDE KATALIN mezőváros, amely az efféle rendelkezésekkel nem törődött, súlyosan megszenvedte a pestist.”48 48 „Wo solche Ordnung mit vleys gehalten wierdt / mag an zweiffel manig Stat / Merckt oder Schlos vor der pestilentz verhuet werden / als ich das selbs mit solchem rat (sonder zum vordristen mit gotz hilfF) mermal gethan hab. Im iar .1510. Gelebet nach solchem meynem rad / dye vermertest Stat in Sybenbürgen / genand die Hermanstat / ward gantz behuet / daz khain mensch in disem lauff siech ward. So doch all ander umbligund Stett vnd Märckt / die solcher Ordnung nit phlegten / mit der pestilentz graussamlich beseh wärt warden. ” - uo. Blv-B2r. 49 Uo. B2r-[B4r]. 50 További szakirodalommal lásd Guy Geitner: The Path to Pistoia. Urban Hygiene Before the Black Death. Past and Present (2020) 246. sz. 3-33. A járvány kitörése utáni rendelkezésekre vonatkozóan a következőket tudhatjuk meg tőle: (2a) ki kell jelölni egy vagy több házat a városon kívül, és ide kell szállítani a fertőzötteket, illetve a fertőzésgyanúsakat; (2b) hozzátartozóiknak is el kell hagyniuk a várost és elkülönítve kell lenniük legalább 15 vagy 20 napig; (2c) ha nincs mód városon kívüli elkülönítésre, akkor otthon kell a beteget és tőle elválasztva a hozzátartozókat izolálni, ruháikat kimosni és kifüstölni; (2d) azt a házat, ahol felbukkan a ragály, meg kell jelölni; innen csak egy meghatározott lakó jöhet ki a ház számára szükségeseket beszerezni, de neki is megkülönböztető jelet kell viselnie; (2e) a betegeket testi és lelki segítségben kell részesíteni, de óvni kell a segítőket (pap, orvos, ápoló stb.) és az egészségeseket is; a segítők legyenek idősebbek, mert rajtuk kevésbé fog a kór, tartsanak be különféle óvintézkedéseket, és ők is viseljenek megkülönböztető jelet.49 Mit tanácsolt — tanácsolhatott — tehát Hans Saltzman a nagyszebeni városvezetőknek 1510-ben? Ha az 1510-es pestistraktátust vesszük alapul, akkor egyértelműen csak a tűzgyújtást és füstölést. Ami az 1521-es könyvecskét illeti, az mindenképp világos, hogy a járvány kitörése után esedékes intézkedéseket (2a)—(2e) nem vonatkoztatja szebeni működésére. A preventív intézkedések esete azonban már keményebb dió, mégpedig az Ordnung kifejezés okán, amit fentebb „rendelkezéseknek” fordítottunk. Minthogy ezt a kifejezést Saltzman felváltva használja az általa javasolt intézkedések összességének jelölésére és az egyes intézkedésekre önmagukban is alkalmazható „tanács” (Rat) szinonimájaként, nem lehet eldönteni, hogy az (la)—(le) intézkedések összessége mentette-e meg Nagyszebeni, szerzőnk emlékei szerint, vagy csak az (le)-ben foglaltak, amelyekről ugyanabban a bekezdésben esik szó, mint az 1510-es járványról, és amelyek megfelelnek a latin pestistraktátusban foglaltaknak. Mivel ez a dilemma feloldhatatlannak tűnik, más irányból kell megközelítenünk a problémát: mi lehetett észszerű és megvalósítható javaslat a tűzgyújtáson túlmenően? A tisztaságra vonatkozó rendelkezést (la), amely tulajdonképpen a pestis elleni kommunális intézkedések legrégebbi és legalapvetőbb formája,50 minden to19
