Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
BITTERA ÉVA szolcsányi birtokot, amelyet elmondása szerint 1938-ban már összesen 3 000 000 cseh korona adóhátralék terhelt. A kvázi vagyonadó mellett az összeg tekintélyes részét az a büntetés tette ki, amelyet azért vetettek ki a hitbizományi birtok tulajdonosára, mert az apa - passzív rezisztenciaként - megtagadta az említett adó befizetését.67 ) Számos ismerős család küzdött ekkoriban hasonló problémákkal, akár olyan konkrét következményekkel is szembesülve, mint a végrehajtók megjelenése. Ismerünk olyan esetet is, amikor az adóbehajtók a kastély tulajdonosának még az óráját is kiszedték a zsebéből.68 A helyzet sommás összegzését adta egy budatini69 Csáky-rokon: „Rémes dolgok történnek a világban és még csodálkozni is alig lehet, túl sok volt a memento és ez szerintem kasztunk és fajtánk logikus vége, e felé vitorlázunk mindnyájan kisebb-nagyobb sebességgel. Megváltoztak az életfeltételek és aki ezt idejekorán be nem látja und der sich nicht rechtzeitig umstellen kann oder will [aki nem tud, vagy nem akar időben alkalmazkodni - B. EJ, alámerül. Csak peinlich [kínos], hogy pont mi éljük ezt meg.”70 Hosszas családi vita után Csáky Mihály végül kénytelen volt eladni felesége hotkóci részesedését, döntésével még jobban magára haragítva a birtok másik felének tulajdonosát, anyósát és egyben nagynénjét, a már említett Csáky Ilonát.71 67 Odescalchi Károlynak végül nem kevés anyagi áldozat árán sikerült örökségét egy prosperáló erdőgazdasággá fejlesztenie, de ezzel inkább a kivételek táborát erősítette. Hg Odescalchi Károly: Régi időkről... nagy távlatból. Kézirat. Odescalchi Mark tulajdona. 326-330. 68 Csáky Natália [?] levele Csáky Mihályhoz. Budatin, 1932. okt. 19. ÖStA HHStA SB Csáky 239-2. 69 Budatin, ma Zsolna városrésze, Szlovákia, Zsolnai kerület. 70 Csáky Natália [?] levele Csáky Mihályhoz. Budatin, 1932. okt. 19. ÖStA HHStA SB Csáky 239-2. 71 Csáky Mihály levele Csáky Ilonához. Szepesmindszent, 1932. júl. 31. és Csáky Ilona levele Csáky Mihályhoz. Dinard, 1932. júl. [?]. ÖStA HHStA SB Csáky 239-2. 72 Az első problémát az jelentette, hogy a községi illetőség megszerzésére vonatkozó szabályozások eltérőek voltak az egyes területeken már a dualizmus évtizedeiben is. Fontos különbség az osztrák és a magyar illetőség „elkönyvelése” esetében, hogy míg osztrák területeken ezt az egyénnek minden Csáky Mihálynénak a férjével folytatott levelezésében közvetlen módon csak ritkán jelennek meg kifejezetten a kisebbségi létállapotból adódó hátrányok. 1924 tavaszán a jegyespár hetekig nem látta egymást, mivel a vőlegény a Drezda közeli Tharandtban végezte erdőmérnöki tanulmányait. A naponta elküldött levelek viszszatérő témája volt beadott házassági kérvényük elhúzódó ügye, amely az utódállamok létrejötte nyomán kialakuló, a lakosság állampolgárságával kapcsolatos problémahalmaz egy tipikus epizódját jelentette. A trianoni békeszerződés vonatkozó rendelkezései (63-65. cikkely) ugyanis elsősorban a községi illetőséghez, valamint az adott térségben fennálló nyelvi-etnikai viszonyokhoz kötötték az Osztrák- Magyar Monarchia utódállamaiban élő magyarság (és a többi nemzetiség) állampolgárságának megállapítását. A községi illetőség megállapítása azonban számos bonyodalommal járt. Egyrészt magának a kategóriának az értelmezése sem volt egységes a kérdéses területeken,72 másrészt a szükséges dokumentumok bemuta183
